Eseménynaptár
2026. február
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2026.02.12. - 2026.02.17.
Szombathely
2026.02.06. - 2026.02.06.
Dunaújváros
2026.02.06. - 2026.03.08.
Szombathely
2026.02.05. - 2026.03.05.
Budapest
2026.02.04. - 2026.02.04.
Sepsiszentgyörgy
2026.02.03. - 2026.02.03.
Tatabánya
2026.02.01. - 2026.02.28.
Budapest
2026.01.31. - 2026.02.28.
Szombathely
2026.01.31. - 2026.02.28.
Balassagyarmat
2026.01.30. - 2026.02.27.
Sepsiszentgyörgy
2026.01.30. - 2026.04.26.
Hódmezővásárhely
2026.01.30. - 2026.02.28.
Herend
2026.01.29. - 2026.01.29.
Szombathely
2026.01.27. - 2026.01.27.
Komárom
2026.01.23. - 2026.01.23.
Kecskemét
2026.01.23. - 2026.02.20.
Székesfehérvár
2026.01.22. - 2026.01.22.
Budapest
2026.01.22. - 2026.01.24.
Gyula
2026.01.22. - 2026.08.30.
Szentendre
2026.01.17. - 2026.01.17.
Dunaújváros
Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. - Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ - Szántódpuszta
A múzeum épülete
Cím: 8622, Szántódpuszta Szántódpuszta
Telefonszám: (84) 348-946, (84) 348-714
Nyitva tartás: IV.15-X.15.: 8:30-18
A Helikon Kastélymúzeum Kht. Kezelésében áll az 1994-ben Európa Nostra-díjat nyert Szántódpuszta, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A kiállítás bemutatja a szántódi rév történetét. tovább
Aki nyugatról lép be a puszta területére, közvetlen a parkoló felől, balra először a régi gazdasági irodaépületet találja, mely 1740-ben épült. Eredetileg cselédház volt, ma Somogy, Tolna, Baranya, Zala megyei népművészeti kiállítás várja hatalmas választékkal ezen tárgykörből a hozzánk látogató vendégeket. tovább
Részlet a kiállításból
Szántódpuszta már a honfoglalást megelőző időkben is lakott terület volt. A földterület zömén jobbágygazdálkodást, kisebbik területén allodiális gazdálkodást folytattak. tovább
A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak. tovább