Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. - Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ - Szántódpuszta
A múzeum épülete
Cím: 8622, Szántódpuszta Szántódpuszta
Telefonszám: (84) 348-946, (84) 348-714
Nyitva tartás: IV.15-X.15.: 8:30-18
A Helikon Kastélymúzeum Kht. Kezelésében áll az 1994-ben Európa Nostra-díjat nyert Szántódpuszta, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található. tovább
Állandó kiállítások
A kápolna
A puszta fölötti dombon található a mai Szent Kristóf kápolna, melynek elődjét 1735-ben építették fazsindellyel, fatoronnyal, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták újra, s ajánlották ismét Szent Kristóf kegyeibe. tovább
Részlet a kiállításból
A XIX. század első évtizedeiben épült boltíves, nemes arányú cselédházban kaptak helyet azok a kiállítások, melyek a puszta múltbéli életét, így a puszta alapját képező gazdálkodást, az itt élő és dolgozó cselédek életmódját és kultúráját, a somogyi javakat, a tihanyi monostorba szállító révhajó történetét és a puszta jeles bérlőjének, Pálóczi Horváth Ádámnak a munkásságát ismerteti meg a látogatóval. tovább
A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak. tovább