Múzeum - Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. - Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ

A Helikon Kastélymúzeum Kht. Kezelésében áll az 1994-ben Európa Nostra-díjat nyert Szántódpuszta, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található.

A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét. Szántódpusztán ma Idegenforgalmi és Kulturális Központ működik, mely számos képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont.

A települést először 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél említi. Ebben az áll, hogy I. András király a Tihanyi Apátság alapításakor adományozta ezt a birtokot - többek között - a Benedek rendi szerzeteseknek. A puszta jelenlegi állapotában egy 150-200 évvel ezelőtti birtok tipikus képét mutatja.

A kastély a puszta egyik legrégibb épülete: a Tihanyi Apátság jószágkormányzójának és gazdatisztjeinek, erdőmérnökeinek lakása volt. Már 1716-ban állt. Az épületben ma iroda működik, többi termében különböző időszaki és állandó kiállítások tekinthetők meg.

Programok

Lovaglásoktatás szakedzővel

Pónilovaglás gyermekek részére

Lovas kocsikázás csoportok és egyéni vendégek részére

Túralovaglás

programok

Állandó kiállítások

A Balaton élővilága - akvárium és a magyarországi horgászat története

Egykoron lakóházként jelölték azt az épületet, melyben ma a Balaton élővilágát bemutató akvárium található. Mai rendeltetése múltjától nagyon messze esik: falai között hatalmas akvárium, a Balaton élővilágát, jellegzetes halait bemutató kiállítás látható.

Szent Kristóf kápolna

A puszta fölötti dombon található a mai Szent Kristóf kápolna, melynek elődjét 1735-ben építették fazsindellyel, fatoronnyal, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták újra, s ajánlották ismét Szent Kristóf kegyeibe.

Kőhegyi szőlőhegy története

A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak.

Szántódpuszta agrártörténete

Szántódpuszta már a honfoglalást megelőző időkben is lakott terület volt. A földterület zömén jobbágygazdálkodást, kisebbik területén allodiális gazdálkodást folytattak.

további kiállítások