Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
Szennai Skanzen - Szenna
© Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény (Falumúzeum)<br>A múzeum épülete
Cím: 7477, Szenna Rákóczi utca 2.
Telefonszám: (82) 584-013
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 9-17
XI.13-XII.14.: K-V 10-16
A Kaposvártól mindössze 8 km-re, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén fekvő Szennai Skanzen a gyönyörű természeti környezet mellett a múlttal való találkozás élményével és változatos programokkal várja a kikapcsolódni vágyókat. Az 1978-ban megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum egyedülálló módon egy élő falu közepén jött létre. Alapvető célja, hogy bemutassa, megőrizze a Zselicség és Belső-Somogy sokszínű népi kultúráját, gazdag tárgyi és szellemi örökségét.

A múzeum 1,5 hektáros területén jelenleg öt porta található lakóházzal és gazdasági épületekkel, de emellett több présház és szakrális építmény is gazdagítja a Szennai Skanzent. A gyűjteménybe áttelepített lakó- és gazdasági építmények Belső-Somogy falvaiból, a Zselicségből és a Dráva mentéről származnak, és a XIX. század második felére jellemző népi építészeti sajátosságokat tükröznek. Az épületeket eredeti helyükön bontották le, majd telepítették át a múzeumba a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és technika alkalmazásával. Az épített örökség megóvásáért és a hiteles áttelepítésért a múzeum 1982-ben elnyerte a rangos Europa Nostra-díjat.

Az első porta Rinyakovácsiból került a múzeumba. A mestergerendába vésett felirat tanúsága szerint a házat Göncz Mihály építette 1861-ben. A füstöskonyhás lakóház berendezése a féltelkes jobbágycsalád vagyoni helyzetét tükrözi.

A kisbajomi lakóházat valaha a református Csitári család lakta. Szoba-konyha-kamra beosztása hasonló az előző épülethez, de alaprajza eltérő. Az udvaron az érdeklődők a baromfitartás világába pillanthatnak be.

A múzeum legrégebbi épülete az 1843-ban épült csökölyi lakóház. A portán található összes épület a református többségű, hagyományőrzéséről híres belső-somogyi településről származik. Az itt élő család társadalmi és vagyoni helyzetét jól mutatja a gazdasági épületek nagysága, mint például a telek végében álló kétfiókos pajta.

A múzeum negyedik portáján álló nagykorpádi lakóház a XIX. század derekán épült füstöskonyhás talpas ház, amelynek jellegzetessége a karóvázas, sárral tapasztott és meszelt oromfal. A házat eredetileg középparaszti család lakta, a berendezés az 1920-as éveket tükrözi.

A múzeum utolsó lakóháza Somogyszobról került áttelepítésre. A házat 1900-tól katolikus vallású szegény család lakta, az első szobában a nagyszülők, a hátsóban a fiatalok éltek. A hátsó szoba jelenleg élő múzeumi helyszínként üzemel.

A múzeum dísze a megye egyik legszebb műemléke, az 1785-ben épült református templom, amely máig aktív szerepet tölt be a falu életében. Gazdagon díszített, nagyrészt megújított berendezését és festett kazettás mennyezetét reneszánsz eredetű színpompás virágminta borítja. A díszítés külön érdekessége a férfi padsor előlapján látható sellőmotívum.