Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.02. - 2023.03.19.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága - Damjanich János Múzeum - Szolnok
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Cím: 5000, Szolnok Kossuth tér 4.
Telefonszám: (56) 510-152
Nyitva tartás: I.18-XII.11.: K-V 9-17
Szolnokon 1933-ban alakult a városi múzeum, mely 1952-ben kapott helyet a Kossuth téren álló szép klasszicista épületben. Az épület 1860-ban eredetileg bérháznak készült, majd Magyar Király Szállodaként működött. A műemléképület teljes rekonstrukciója 1996-ra fejeződött be, s erre az évre elnyerte az Év Múzeuma címet, majd 2004-ben ismét megkapta e kitüntető elismerést.

Itt őrzik a megye teljes régészeti, képzőművészeti és a legnagyobb néprajzi, történeti gyűjteményét. A gyűjtő-, kiállító tevékenység mellett komoly kutatómunka folyik az intézményben, melyet mintegy 50000 kötetes szakkönyvtár segít elő.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében - mint mindenütt az országban - 1962-ben alakult meg a megyei múzeumi szervezet, s ezzel a korábban közvetlen minisztériumi irányítás alatt álló intézmények megyei fennhatóság alá kerültek. Az országosan, sőt nemzetközileg is számon tartott kutatómunka elismeréseként a megyei múzeumi szervezet 1984-ben elnyerte az akadémiai kutatóhely címet.

A megyei szervezet központi múzeuma a Szolnokon működő Damjanich János Múzeum. Gyűjtőterülete régészet, természettudomány, néprajz, képzőművészet, iparművészet, numizmatika, történettudomány, irodalomtörténet tárgykörben Jász-Nagykun-Szolnok megye egészére kiterjed.

Megalakuláskor a vezető szerepet betöltő Damjanich János Múzeum mellett a szervezetben öt tagmúzeum működött: a Jász Múzeum Jászberényben, a Kiss Pál Múzeum Tiszafüreden, a Györffy István Nagykun Múzeum Karcagon, a Finta Múzeum Túrkevén és a Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldváron. A megyei szervezet azóta két tájmúzeummal gyarapodott, tagjaink sorába került a Helytörténeti Múzeum Kunszentmártonban és a Túri Fazekas Múzeum Mezőtúron.
Programok
Lucs Ferenc szegedi gyűjtő hagyatékában szereplő képek feldolgozását segítjük azokkal a fából készült kirakó játékokkal, melyek a festményekről készültek eredeti méretben. Foglalkozásunkon így "darabokra" szedjük a képeket, majd közösen illesztjük újra össze az eredeti segítségével. tovább
A foglalkozáson a "legszeretettebb szegedi" jelzőt kiérdemelt Móra Ferenc életét és műveit ismerhetik meg a diákok. Ehhez segítséget nyújt a múzeum Móra emlékszobája, valamint Vészits Andreának, Móra Ferenc unokájának "Anzix a búzamezőkről" című filmje is. tovább
Állandó kiállítások
Polgári lakás ebédlőrészlete
A "lakásba" belépve a konyhát pillantjuk meg először, mely a háztartási munkák színhelye, gyakran a cseléd hálóhelye is. Legfontosabb bútorai a legtöbbször fehérre festett konyhaszekrény, konyhaasztal, konyhaszékek, stelázsi, vizespad, szenes-, fás- és szemetesláda, valamint a takaréktűzhely. tovább
A túrkeve-terehalmon feltárt bronzkori lakóház rekonstrukciója
Az emberi közösségek történetének, életének egyik fontos színtere a település, a ház, s annak közvetlen környezete. Egyes régészeti korszakokban ez gyakran kiegészül azzal, hogy a gazdasági funkció mellett a ház, a rítusok, áldozatok színhelye is, sőt az újkőkorban az is előfordul, hogy a temetkezés színhelye is. A kiállítás öt korszak lakóépítmény-típusát mutatja be úgy, hogy figyelmet fordít a házakat építő, a bennük lakó, élő emberek hitvilágára, temetkezéseire is. tovább
Részlet a kiállításból
A paraszti kultúra tárgykészletének jelentős része a mesteremberek kezéből került ki. A XVII-XVIII. században megnövekedett a céhes és kézműipar termékeinek szerepe a paraszti háztartásban. Létrejöttek a jelentősebb népművészeti központok. tovább