Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Az évezredes magyar bányászat országos gyűjtőkörű szakmúzeuma 1957. október 13-án nyílt meg Sopron barokk belvárosában, a volt Eszterházy palotában, a Templom utca 2. szám alatt. A múzeum alapítása körül annak első igazgatója, Dr. Faller Jenő okleveles bányamérnök, a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola Bányamérnöki Karának tanára bábáskodott.

Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált.

A közel két évszázadig működő, 1951-ben bezárt bánya - annak számtalan bérelője mellett - mindvégig Sopron tulajdonában volt. A múlt század közepén - a főként politikai okokból - elrendelt bányabezárás sem jelentette azonban a város és a bányászat kapcsolatának megszűnését, hisz 1919-től itt működött a Selmecbányáról elmenekült és Sopronban letelepített Bányászati és Erdészeti Főiskola.

Bár a határmenti településről a bánya bezárásával egy időben, az 1950-es években már megindult a Bányamérnöki Kar áttelepítése Miskolcra, a múzeum szervezésének éveiben még számtalan bányászati hagyomány ismerete és a bányászokkal való kapcsolat jellemezte az itt lakók életét.


A múzeumnak majd' ötven éve otthont adó épület közel hét évszázados történetéről szinte mindent tudunk. Az épület legrégibb traktusa - a mai északi szárny - a 14. században épült, amelyet Zsigmond uralkodása alatt "U" alaprajzúra bővítettek. A 16-17. században a ház a soproni városkapitányok szállása volt, számukra építették a zárt épületalakzatot eredményező nyugati szárnyat. Az épületegyüttest 1560-1650 között reneszánsz stílusban átépítették. Eszterházy Miklós 1752-ben vásárolta meg a palotát, s azt barokk stílusban átépítette, megteremtve így az épület mai jellegét. Ekkor került a barokk elemekkel díszített kapuzat fölé a Madonna szobor és az Eszterházy család címere. Az épület nyugati szárnya és a várfal közötti bástyakertben (függőkert) 1781-ben elkészült a Joseph Haydnt is szolgáló zenepavilon.

A festett, díszes falak a II. világháború utolsóévében kórháznak, az ötvenes évek elején pedig kollégiumnak adtak otthont. A múzeum 1957-es beköltözése előtt részlegesen tatarozták az épületet, ám az épület értékeit feltáró valódi helyreállítást csak az 1975-80 közötti műemléki felújítás hozott.


A 2000. szeptemberében nyílt, a Kárpát-medence évezredes bányászatát bemutató, négy nyelven feliratozott állandó kiállítás mellett, évente 2-3 időszaki kiállítás látható a múzeumban.
Állandó kiállítások
Szénbányászat a 20. század közepén (makett)
A 20. század második felének szénbányászatára jellemző gépesített, tömegtermelő munkahelyet mutat a frontfejtéses, (várpalotai magyar hidraulikus pajzzsal (VOB-HP-108.) biztosított, marótárcsás német jövesztőgéppel és folyamatos szállítóberendezéssel (kaparó) felszerelt bányarekonstrukció. A hidraulikus pajzs-biztosítás magyar találmány. A gépesített frontfejtés a széntermelés gazdaságos formája tovább
A Főiskola épülete 1919-ig Selmecbányán volt.
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán. tovább