Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.16. - 2019.11.16.
Ópusztaszer
2019.11.08. - 2019.11.10.
Szombathely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.07. - 2019.11.08.
Debrecen
2019.11.07. - 2019.11.10.
Budapest
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Az évezredes magyar bányászat országos gyűjtőkörű szakmúzeuma 1957. október 13-án nyílt meg Sopron barokk belvárosában, a volt Eszterházy palotában, a Templom utca 2. szám alatt. A múzeum alapítása körül annak első igazgatója, Dr. Faller Jenő okleveles bányamérnök, a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola Bányamérnöki Karának tanára bábáskodott.

Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált.

A közel két évszázadig működő, 1951-ben bezárt bánya - annak számtalan bérelője mellett - mindvégig Sopron tulajdonában volt. A múlt század közepén - a főként politikai okokból - elrendelt bányabezárás sem jelentette azonban a város és a bányászat kapcsolatának megszűnését, hisz 1919-től itt működött a Selmecbányáról elmenekült és Sopronban letelepített Bányászati és Erdészeti Főiskola.

Bár a határmenti településről a bánya bezárásával egy időben, az 1950-es években már megindult a Bányamérnöki Kar áttelepítése Miskolcra, a múzeum szervezésének éveiben még számtalan bányászati hagyomány ismerete és a bányászokkal való kapcsolat jellemezte az itt lakók életét.


A múzeumnak majd' ötven éve otthont adó épület közel hét évszázados történetéről szinte mindent tudunk. Az épület legrégibb traktusa - a mai északi szárny - a 14. században épült, amelyet Zsigmond uralkodása alatt "U" alaprajzúra bővítettek. A 16-17. században a ház a soproni városkapitányok szállása volt, számukra építették a zárt épületalakzatot eredményező nyugati szárnyat. Az épületegyüttest 1560-1650 között reneszánsz stílusban átépítették. Eszterházy Miklós 1752-ben vásárolta meg a palotát, s azt barokk stílusban átépítette, megteremtve így az épület mai jellegét. Ekkor került a barokk elemekkel díszített kapuzat fölé a Madonna szobor és az Eszterházy család címere. Az épület nyugati szárnya és a várfal közötti bástyakertben (függőkert) 1781-ben elkészült a Joseph Haydnt is szolgáló zenepavilon.

A festett, díszes falak a II. világháború utolsóévében kórháznak, az ötvenes évek elején pedig kollégiumnak adtak otthont. A múzeum 1957-es beköltözése előtt részlegesen tatarozták az épületet, ám az épület értékeit feltáró valódi helyreállítást csak az 1975-80 közötti műemléki felújítás hozott.


A 2000. szeptemberében nyílt, a Kárpát-medence évezredes bányászatát bemutató, négy nyelven feliratozott állandó kiállítás mellett, évente 2-3 időszaki kiállítás látható a múzeumban.
Állandó kiállítások
A Főiskola épülete 1919-ig Selmecbányán volt.
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán. tovább
Tűzgép (modell, M=1:10)
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon. Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából. tovább
Múzeumi mozi
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást. tovább