Eseménynaptár
2019. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2019.04.21. - 2019.04.22.
Szentendre
2019.04.21. - 2019.04.22.
Ópusztaszer
2019.04.21. - 2019.04.22.
Ópusztaszer
2019.04.19. - 2019.06.23.
Budapest
2019.04.18. - 2019.04.18.
Budapest
2019.04.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.04.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.04.18. - 2019.05.12.
Fülek
2019.04.17. - 2019.04.17.
Sepsiszentgyörgy
2019.04.17. - 2019.04.17.
Budapest
2019.04.17. - 2019.04.17.
Debrecen
2019.04.17. - 2019.04.17.
Budapest
2019.04.17. - 2019.04.17.
Budapest
2019.04.17. - 2019.04.17.
Budapest
2019.04.17. - 2019.06.02.
Pécs
2019.04.17. - 2019.05.17.
Sepsiszentgyörgy
2019.04.16. - 2019.04.20.
Kecskemét
2019.04.16. - 2019.05.12.
Hódmezővásárhely - Kopáncs
2019.04.12. - 2019.05.31.
Dunaújváros
2019.04.11. - 2019.05.19.
Győr
Huszita-Ház - Helytörténeti Gyűjtemény - Gönc
A múzeum épülete
Cím: 3895, Gönc Kossuth Lajos utca 85.
Telefonszám: (46) 588-235
Nyitva tartás: IV.15-X.15.: K-V 10-18
(Előzetes bejelentkezéssel más időpontban is.)

A múzeum az ünnepek alatt zárva tart.
A "Huszita-ház", vagy más néven "cseh-ház" épületelnevezés nemcsak Göncön, hanem a környező településeken is megtalálható. Az erődszerű lakóépület a Gönci-patakkal párhuzamosan futó főút mentén áll, mely a századok során észak-déli kereskedelmi és hadiútként szolgált. A házat mészkőhabarcsba rakott kőfalazat, emelt lakószint, szűk ablaknyílások, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatok jellemzik. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A helytörténeti kiállítás anyagát a Göncön és környékén gyűjtött használati eszközök képezik, melyek elsősorban a múlt század végéről és a századforduló elejéről (19-20. sz.) származnak. A gyűjteményben régi iratok és fényképek is láthatók, valamint a gönci bandériumi zászló és egyenruha is megtekinthető. tovább
A Huszita-ház berendezése
A "Huszita-ház" berendezése a 19. század végi, mezővárosi paraszt-polgári életmód emlékeit tárja elénk. A településen nemcsak földműveléssel és kereskedelemmel foglalkoztak, de sok iparos is tevékenykedett. Mindhárom mesterség nyomai látszanak a berendezési tárgyakon és a kiállított használati eszközökön, melyek jelentős része helyben készült. tovább