Eseménynaptár
2026. május
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2026.05.03. - 2026.10.31.
Ópusztaszer
2026.05.01. - 2026.05.01.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.04.30. - 2026.04.30.
Sepsiszentgyörgy
2026.04.30. - 2026.04.30.
Budapest
2026.04.28. - 2026.04.28.
Tatabánya
2026.04.28. - 2026.04.28.
Fülek
2026.04.26. - 2026.10.06.
Szentendre
2026.04.25. - 2026.04.25.
Budapest
2026.04.24. - 2026.05.23.
Szombathely
2026.04.24. - 2026.08.25.
Budapest
2026.04.24. - 2026.09.20.
Budapest
2026.04.20. - 2026.04.24.
Budapest
2026.04.16. - 2026.04.16.
Sepsiszentgyörgy
2026.04.14. - 2026.05.31.
Szeged
2026.04.14. - 2026.12.22.
Budapest
2026.04.14. - 2026.09.06.
Budapest
2026.03.22. - 2026.03.22.
Budapest
2026.03.20. - 2026.04.19.
Szombathely
2026.03.12. - 2026.09.20.
Érd
2026.03.08. - 2026.03.08.
Szombathely
Huszita-Ház - Helytörténeti Gyűjtemény - Gönc
A múzeum épülete
Cím: 3895, Gönc Kossuth Lajos utca 85.
Telefonszám: (46) 588-235
Nyitva tartás: IV.15-X.15.: K-V 10-18
(Előzetes bejelentkezéssel más időpontban is.)

A múzeum az ünnepek alatt zárva tart.
A "Huszita-ház", vagy más néven "cseh-ház" épületelnevezés nemcsak Göncön, hanem a környező településeken is megtalálható. Az erődszerű lakóépület a Gönci-patakkal párhuzamosan futó főút mentén áll, mely a századok során észak-déli kereskedelmi és hadiútként szolgált. A házat mészkőhabarcsba rakott kőfalazat, emelt lakószint, szűk ablaknyílások, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatok jellemzik. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A helytörténeti kiállítás anyagát a Göncön és környékén gyűjtött használati eszközök képezik, melyek elsősorban a múlt század végéről és a századforduló elejéről (19-20. sz.) származnak. A gyűjteményben régi iratok és fényképek is láthatók, valamint a gönci bandériumi zászló és egyenruha is megtekinthető. tovább
A Huszita-ház berendezése
A "Huszita-ház" berendezése a 19. század végi, mezővárosi paraszt-polgári életmód emlékeit tárja elénk. A településen nemcsak földműveléssel és kereskedelemmel foglalkoztak, de sok iparos is tevékenykedett. Mindhárom mesterség nyomai látszanak a berendezési tárgyakon és a kiállított használati eszközökön, melyek jelentős része helyben készült. tovább