Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.02.07.
Tatabánya
2020.02.07. - 2020.02.07.
Fehérvárcsurgó
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.01.31. - 2020.02.14.
Budapest
2020.01.30. - 2020.03.15.
Budapest
Helytörténeti Gyűjtemény - Dunabogdány
Múzeumbelső
Cím: 2023, Dunabogdány Kossuth L. út 49.
Telefonszám: (26) 391-025
Nyitva tartás: P 17-18
Pilis és Pest megyében a török időket a városokon kívül mindössze 52 település élte túl, köztük Bogdány is. 1723-ban - a megfogyatkozott református magyar lakosság pótlására - gróf Zichy Péter katolikus német családokat telepített a faluba.

Dunabogdányban a kőbányászat régi hagyományokra tekint vissza: a bányát 1860-ban nyitották meg. A kőfaragás kifinomultabb művészi megnyilvánulásai, a díszesen faragott kőkapuk, az ablak- és ajtókeretek, padok, valamint a sírkövek ma is láthatók a faluban. Kőből készült használati tárgyak is készültek itt: szőlőprések, itatóvályúk, valamint láda, amelyben a családi levéltárat tartották.

A nagy filoxéra-járvány véget vetett a szőlőművelésnek, ami addig a parasztok legfőbb megélhetési forrását jelentette, ezt a kőbányászat és a gyümölcstermesztés (cseresznye, kajszibarack, málna és eper) váltotta fel. A termést kofahajókkal vitték a pesti, a pozsonyi és a bécsi piacokra.

1933-35-ben nagy volt a munkanélküliség, ezért sok férfi Németországban keresett munkát, főleg Stuttgart környékén. Itthon maradt családtagjaik fizetésükhöz csak úgy juthatttak hozzá, ha beléptek a Volksbund mozgalomba. A német lakosság a II. világháború után - tényleges szerepükre való tekintet és megkülönböztetés nélkül - megtorlásban részesült. 1945-46-ban sokakat - asszonyokat és csecsemőket is - hónapokra internáltak, és legtöbbjüknek a teljes vagyonát elkobozták.

Ugyanakkor az államközi lakosságcsere keretében felvidéki magyarokat helyeztek el az üresen maradt házakban, akiket a csehszlovák hatóságok szintén a kollektív bűnösség elvén - és épp olyan kegyetlen módon - kényszerítettek a szülőföldjük elhagyására, ahogyan a németeket is.

A falu társadalma átalakult. A helyi sváb dialektust ma már szinte csak az idősek beszélik. A településen német kisebbségi önkormányzat működik, a falu pedig aktív testvérvárosi viszonyt folytat a németországi Leutenbach településsel.

A Dunabogdányi Helytörténeti Gyűjtemény anyagát a '60-as évek végén gyűjtötte össze Antos Károlyné, született: Schüminchen Edit tanítónő. A gyűjtemény bútoranyaga a 19. század végi paraszti enteriőrt mutatja be, amely a mindennapi életbe nyújt betekintést.

Az állandó kiállítás gazdag viselet-, falvédő- és képgyűjteménnyel rendelkezik, ami a község német nemzetiségi jellegét mutatja be. A tárlat 40 éven keresztül a Művelődési Házban kapott helyet, 2008-ban pedig önálló épületbe költözött, ahol négy kiállító teremben, tematikus elrendezéssel várja a látogatókat.

Nyitva tartás
P 17-18
Ingyenes belépés
mindenki számára
Elérhetőségek
Cím 2023 Dunabogdány, Kossuth L. út 49.
Telefon
(26) 391-025
Fax
391-070
E-mail
Web