Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.23. - 2024.04.23.
Szombathely
2024.04.23. - 2024.04.23.
Érd
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Német Nemzetiségi Tájház - Vértesboglár
Német Nemzetiségi Tájház
Cím: 8085, Vértesboglár Petőfi u. 53.
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
Vértesboglár közel 1000 lelkes település Fejér megyében, a Vértes keleti lankáin helyezkedik el. A második világháború előtt színtiszta svábok lakta település volt.

Vértesboglár tervszerű benépesítésére a XVIII. században került sor. Eszterházy Ferenc 1760-ban telepítette be azzal a feltétellel, hogy istenfélő, békés és igazságos jellemű telepesek vegyék birtokba Boglárpusztát. A letelepedőknek három szabad évet biztosított. Ezen idő alatt fel kellett építeni a lakóházakat, meg kellett kezdeni az erdőirtást, a földek feltörését, a szőlők telepítését. 35 telkes jobbágy és 22 zsellér telepedett le Bogláron. A betelepedők az Eszterházyak tatai uradalmának falvaiból és a bajorországi Schwarzwaldból érkeztek. Számos ma is élő családnév szerepel az első telepesek névsorában, és erre a bogláriak igen büszkék.

Természetes, hogy 1994-ben, ebben a kis csendes faluban is megalakult a Német Önkormányzat, melynek fő célja volt a tájház létrehozása, a régi értékek megőrzése. 1998-ban sikerült ezt megvalósítani, egy régi sváb házat vásárolni, melyet felújítottak, és 2000-ben a Német Önkormányzat megnyitotta.

A gangról a konyhába vezet az út, majd balra, az utcára néző szoba fogadja a látogatókat vetett ágyaival, bölcsőben fekvő babával, melyre az utcáról és udvarról egy-egy ablakon szűrődik be a napfény.

Az ablakokon horgolt és slingelt függönyök láthatók, mely keretezi a sarokpadot és asztalt. A berendezés az idetelepített németség életébe enged betekinteni. A gyönyörű szekrények mellett férfi és női viselet, a falon szentképek és családi fotók láthatók. Kiállítottak itt német imakönyvet, cselédkönyvet és egyéb hivatalos okiratokat is.

A konyhában látható használati tárgyak azt sugallják, hogy az itt élők, takarékosan éltek, de nem rosszul.

A konyhából nyíló hátsó szoba két ablaka pici, és az udvarra, a mindennapi élet színterére tekint. Singer varrógép az ablakok alatt, régi fotók a falon, katonaláda, karosszék a szoba szegletében találhatók.

Ezután következik a kamra, ahonnan falétra vezet a padlásra.

A gangon és az udvaron elhelyezett eszközökből látható, hogy további fejlesztésre és bővítésre szorul a tájház mely istállóval és kocsiszínnel, bővülne.