Szűcsi község déli részén a XIX. században kezdett kialakulni a Bukher elnevezésű falurész. Ennek keleti részén található a Bajza-kúria, amelyet a XVIII. században építettek, klasszicista stílusban.

Itt született 1804. január 31-én Bajza József, a reformkor egyik jelentős publicistája, kinek nevéhez fűződik a magyar irodalmi kritika megteremtése. Édesapja a Földváry család gazdatisztje volt.

A szülőház földszintes, gazdasági udvaron álló lakóház. Egymásból nyíló, gerendás mennyezetű helyiségekből áll. A ház udvari oldala elé tornác épült, kiugró négyzet alapú középrésszel. Az egész épület terméskőből épült. Az utcai hosszoldalán eredetileg hat darab zsalus, ráccsal zárt ablak volt; a keleti falban még két eredeti, a nyugatiban egy régi ablak van, mind enyhén szegmentíves.

Az eredeti bejárat az épület nyugati hosszoldalán található. Az udvaron a kúriához képest derékszögben áll a régi magtár épület, alatta teljes hosszban pince húzódik.

Az idő során a Bajza-ház nagyon rossz állapotba jutott. Mindössze az 1896. augusztus 23-án felavatott emléktábla hirdette Bajza nevét. Végül 1987-ben az akkori tanácsi vezetés elhatározta, hogy ugyan kellő forrás híján, de felújítja a Szűcsi neves szülöttjéhez méltatlan épületet.

A munkálatok 6 évig tartottak. Igyekeztek az épületet eredeti állapotába helyre állítani. Az utcafronton ajtót nyitottak - mely felett a Bajza család címere található: ezen a bejáraton juthatunk be a Bajza Emlékszobába. Az Emlékszobától északra nyolc férőhelyes turistaszállást alakítottak ki.

Az Emlékszobában tárlókban és a falakon elhelyezett installációkon Bajza életét, munkásságát kísérhetik végig az érdeklődők. Az eredeti emléktábla a felújítás során megsérült, ezért a homlokzati rész helyett a közlekedőben került elhelyezésre. Itt látható az az épületkő is, amely a Bajza-kúria kulcsának lenyomatát őrzi. Állandó kiállításunkon megtekinthető továbbá Bajza néhány eredeti kiadású könyve, kézirata.

Az Emlékszoba anyagának felkutatásában, összeállításában sok segítséget kaptunk Koczkáné Király Júlia, az Egri Dobó István Vármúzeum irodalmi muzeológusától, valamint a Bajza leszármazottaktól: Bajza Józseftől és dr. Bajza Kálmántól. Az anyag nagy része a Petőfi Irodalmi Múzeumból származik.