Kocsis Ferenc 1966-ban született Debrecenben. Az erdőspuszati tanyavilághoz tartozó Fancsikán nőtt fel. Szülei, nagyszülei, minden ismert felmenője gazdálkodással foglalkozott. A természet közelsége és a hagyományok tisztelete korán megérintette, így érthető, hogy ő is a mezőgazdász pályát választotta. 1992-ben végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.

A kézműves szakmák iránti fogékonyság korán kialakult benne. Gyerekkorában, mint minden parasztgyerek, állandóan fúrt-faragott. Szemében a mesterembereknek tekintélye volt. Lenyűgözte az ismerős kovácsmester, 8 éves korától bejárt a műhelyébe, az sem riasztotta vissza, ha időnként vérző sebekkel távozott.

Első kését 10 éves korában, szükségből készítette, mivel előtte már többet elhagyott. Késre pedig szüksége volt. Miután osztálytársait hasonló szükség gyötörte, elkezdődött késkészítői karrierje. Az évek folyamán megismerkedett Szoboszlai Gábor rézművessel és Polyák Imre késes mesterrel, akik valóban megismertették a szakma titkaival. Tudása egyre bővült, ám az egyetem elvégzéséig mindez csak hobbi maradt.

1993 óta rendszeresen zsűrizteti munkáit a Magyar Művelődési Intézet Népi Iparművészeti Tanácsánál. 1996-ban megkapta a népi iparművész címet, ekkortól - feladva mezőgazdász szakmáját - ez lett megélhetése forrása. A nagy múltú debreceni "Késes céh" hagyományait folytatva elsősorban fémberakásokkal díszített nyelű pásztorbicskákat készített. Emellett, miután a vadászok is gyakran megkeresték, az ő munkájukhoz szükséges kések is kikerültek a kezei közül. A vadászkések esetében is a természetes anyagok használatára törekedett. Formavilágukat illetően egyre inkább saját stílusa alakult ki, mely ötvözi a népművészetben máig fellelhető keleti hagyományokat a modern ízlésvilággal.

Az 1990-es évek közepén éledt újjá Magyarországon is a kovácshegesztéssel rétegelt acél készítése, a damaszkolás. Ennek előállítását kezdetben óriási titokzatosság és mítosz övezte. Tudomása szerint ő volt az első, aki ezt 1999-ben szabadtéren, nyilvánosság előtt bemutatta. Ebben a tevékenységében bátyja van segítségére a ráverő kalapáccsal, türelmével és kreatív ötleteivel.

Az így készített acél minőségében nem múlja felül a modern kohászati eljárásokkal készült anyagokat, viszont egy bonyolult mintázatú penge megalkotása szakmai tudásról és művészi szintű kreativitásról árulkodik. Ez az újra felfedezett technológia lehetővé teszi, hogy penge és nyél, esztétikum és funkció, hagyomány és fejlődés magasabb szintű összhangja valósuljon meg. 2000-ben a szakma ifjú mesterévé avatták, 2001-től tagja a Magyarországi Kovácsműves Céhnek, 2004-től alapító tagja a Magyarországi Késmíves Céhnek. 1994-től számos hazai kiállításon és pályázaton részesült elismerésben. 2006-ban első nemzetközi sikereként a Brno-i Nemzetközi Késkiállításon "A legjobb használati kés" díjat nyerte.

Célja a gyűjtők igényeit és saját elvárásait kielégítő, különleges kidolgozású kések készítése.