Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.04.08. - 2021.05.16.
Budapest
2021.04.02. - 2021.04.02.
Kápolnásnyék
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.25. - 2021.03.25.
Szentendre
2021.03.21. - 2021.03.21.
Kápolnásnyék
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.13. - 2021.03.13.
Szentendre
2021.03.04. - 2021.03.04.
Zalaegerszeg
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2008.08.08. - 2008.12.07.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
Az egyiptomi fáraókor utolsó virágkorát mutatja be a Szépművészeti Múzeum augusztus 8-án nyíló kiállítása. A Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című izgalmas tárlat amellett, hogy a Nílus menti birodalom egy kiemelt korszakára koncentrál, a kiállított 150 műtárgy segítségével áttekintést nyújt az ókori Egyiptom több ezer éves kultúrájáról. A november 9-ig látható, a Reneszánsz Év programsorozatba illeszkedő kiállítás anyaga többek között a British Múzeumból, a párizsi Louvre-ból, továbbá bécsi, firenzei, római és zágrábi gyűjteményekből érkezett.
<b>II. Ramszesz szobra</b><br><br>
19. dinasztia (Kr. e. kb. 1279 - 1213), mészkő<br><br>
Magasság 153 cm<br>
Szélesség 60 cm<br>
Mélység 88 cm<br><br>

Származási helye: Abüdosz
London, British Museum
A különleges tárlat a kiállított szobrok, sztélék, koporsók és egyéb sírfelszerelési tárgyak segítségével a történelem egyik legizgalmasabb korszakát mutatja be a hazai közönségnek, amely utoljára több mint 30 éve láthatott Budapesten a fáraók korát felidéző, külföldi gyűjtemények anyagából létrejött kiállítást. A Szépművészeti Múzeum részvételével, nemzetközi múzeumi összefogás eredményeképpen megvalósuló kiállítás ez év elején már a ljubljanai közönség előtt is bemutatkozott, de a budapesti tárlat az ottani kiállítás új koncepciók alapján megépített és lényegesen kibővített változata.

A mítoszokban élő és a történelmi múlt tisztelete, a múlt tiszteletreméltó vívmányainak megőrzése és tudatos, ám szelektív módon való felhasználása mindvégig jellemezte a fáraókori egyiptomi kultúrát. Ez a fajta "reneszánsz" attitűd tehát mélyen gyökerezik az egyiptomi állam 3000 éves történetében.

A kiállítás címe a Kr. e. I évezred közepének egy rövid, ám annál izgalmasabb időszakára (Kr. e. 7-6. század / 25-26. dinasztia) utal, amikor a fáraókori Egyiptomra az Újbirodalom végét követő kb. 400 éves politikai és gazdasági nehézségekkel teli időszak után egy újabb - utolsó - virágkor köszöntött. Az új éra kezdetét a kutatás a 25. dinasztia uralkodásához köti. Ez a Núbiából (a mai Szudán, az ókori Kus területéről) származó dinasztia a Kr. e. 8. század végén meghódította és újraegyesítette az országot, székhelyét pedig az ősi fővárosba, Memphiszbe helyezte. A szóban forgó időszak fáraói alatt, akik számára nyilvánvalóan legitimációt biztosított a múlttal való azonosulás, egyre erőteljesebb archaizáló tendenciák figyelhetőek meg a kultúra több területén.

A 25. dinasztia kora az egyiptomi "reneszánsz" első nagy korszaka, amely egy csaknem kétezer évvel korábbi időszak, az Óbirodalom alkotásainak stílusát és ikonográfiáját idézi fel. A kusita királyok az Óbirodalmi nagy fáraók, az 5. és 6. dinasztia uralkodóinak neveit vették fel, és megkísérelték feléleszteni és újraalkotni az ősi mítoszokat, művészeti stílusokat, a nyelvet és az irodalmat. A múlt újraélesztésnek folyamata az ezt megelőző időszakban, az ún. Harmadik Átmeneti Korban gyökerezik, majd ebben az időszakban teljesedik ki, hogy aztán a 26. dinasztia alatt elérje klasszikus tökéletességét, amikor a deltabeli Szaisz városából származó uralkodók katonailag megerősítették Egyiptomot és növelték az ország kereskedelmi befolyását. A szaiszi dinasztia tisztelte elődei emlékét, az előző kusita időszak kiindulópontként szolgált a „szaiszi reneszánsznak”, de az új uralkodók már a Középbirodalom és az Újbirodalom thébai művészetét élesztettek újjá.

Az ókori egyiptomi kultúra több ezer éven keresztül ívelő kontinuitását legszemléletesebben a dinasztiák egymást követő sora példázza. A kiállítás tudományos szempontból legkiemelkedőbb tárgya a legkorábbi királyok neveit és tetteit felsoroló, a piramisépítő fáraók korából származó mintegy négy és fél ezer éves Palermói Kő. A Középbirodalomtól (Kr.e 2. évezred első harmada) a Ptolemaiosz-korig (Kr.e 332-31) terjedő időszak különböző uralkodóinak portréi a dinasztiák egymásutánját szimbolizálják, illetve a fáraói intézmény fennmaradását, amely a megfelelő politikai és gazdasági, valamint ideológiai hátteret nyújtva biztosította a kulturális tradíciók folytonosságát az ókori Nílus-völgyben. A kiállításon bemutatott, különböző korszakokból származó reliefeken, sztéléken és szobrokon keresztül jól megfigyelhető, hogy a fáraókor kezdeti időszakának udvari és elit kultúrája által kialakított művészeti kánon tradíciója hogyan élt tovább évezredeken át. Azonban nem csupán egyszerű hagyományőrzésről vagy a múlt kétségtelen tiszteletéről van szó, hanem a múltba tekintés egyfajta rituálét, mágikus erejű aktust is jelentett az utókor számára, amelynek révén spirituális szinten azonosulhattak a példaképül választott történelmi időkkel és személyiségekkel.

A kiállításon bemutatott műtárgyak közül kiemelkedik a British Múzeumból kölcsönzött II. Ramszeszt ábrázoló csaknem életnagyságú szobor, a római Sinopoli gyűjtemény 18. dinasztia kori és a British Museum 30. dinasztia vagy kora Ptolemaiosz-kori fáraóportréja, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a Louvre házaspárszobrai, és az ugyancsak a párizsi gyűjteményből érkezett, királynőt vagy istennőt ábrázoló szobrászminta. A firenzei gyűjtemény egyik legizgalmasabb leletegyüttese egy 25. dinasztia kori előkelő hölgy (a fáraó lányának szoptatós dajkája) koporsóit és kozmetikai kellékeit mutatja be.

A tárlat fontos darabja továbbá a Szépművészeti Múzeum - amely Közép Európa egyik leggazdagabb egyiptomi kollekciója - 26. dinasztia kori bronz Imhotep-szobra, amely világviszonylatban is kiemelkedő kvalitású, és így a kiállítás egyik kiemelt műtárgya volt már az előző helyszínen, Ljubljanában is.

A római kori Pannóniából fennmaradt, egyiptomi kultuszokkal kapcsolatos emlékek (a Nemzeti Múzeumban őrzött ún. "Egyedi kancsó", valamint a szombathelyi Savaria Múzeumból érkezett római kori Ízisz-szentély csodálatos leletei) a kiállítás utolsó egységeként a "reneszánsz reneszánszát" mutatják be, amikor az ókori egyiptomi kultúra hatása az ország határait átlépve fejtette ki hatását - ahogyan teszi ezt a mai napig.

A kiállítás kurátora Francesco Tiradritti egyiptológus, a kairói Olasz Régészeti Intézet igazgatója és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.