A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány és a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Szolgálati Ág közös rendezésében kiállítással tisztelegnek a nándorfehérvári diadal emléke, valamint Hunyadi János és Kapisztrán Szent János halálának 550. évfordulója előtt. Az alkotók szándéka volt, olyan ritkaságok, egyházi és magántulajdonban lévő relikviák kerüljenek a látogatók elé, amelyek eddig kevéssé ismertek, vagy még egyáltalán nem publikálták őket.

Különös figyelmet érdemel az 1380 körüli kéziratos kódex (MISSA ROMA címen jegyeztek be), amely eredetileg Harassi Herzan Ferenc koronabíboros tulajdonában volt. A kódex 1948-ban vásárlással került a múzeumunk gyűjteményébe. Egy eredeti 15. századi fa ivóalkalmatosság az ún. Kapisztrán-csésze a magyar ferences rendtől, amely nagyközönség előtt eddig sehol nem volt kiállítva. Marchiai Szent Jakab széke a legrégibb (15. századi) magyar ülőbútor a Nagytétényi Kastélymúzeumból. Az utolsó belgrádi pasa nyerge a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Abdi Ahmed Arnaut pasa Koránja a HM HIM gyűjteményéből, mely restaurálva most először látható.

Pádár Gyula páncélverő mester több éves munkával alkotott viselhető teljes gótikus páncélzatot. Ereklyetartók, szakrális tárgyak a legkülönbözőbb egyházi gyűjteményekből. A bevezetőben a tárlat hangulat és korképet igyekszik festeni Hunyadi és Kapisztrán Szent János életéről, a XV. század elejéről. Két előkelő, jó családból származó fiatalemberrel ismerkedhetünk meg személyükben, akik jó neveltetés után állami, illetve katonai pályán indultak el. Kapisztrán Szent János később elhagyva a világi közéleti tevékenységet, az egyház irányába fordult, ferences szerzetes lett. Hunyadi János európai hírű kiváló katona maradt egész életében.

Az első teremben Nándorfehérvár nemcsak mint Európa védőbástyája jelenik meg, hanem e két híres egyéniség találkozási pontjaként is. Fegyverzetek, páncélok, zászlók, ásatási anyagok találhatók a nándorfehérvári ostromra utalóan; dokumentumok, tárgyi anyagok a két életpályához kapcsolódóan. A terem másik felében magát az ostromot ismerhetjük meg, a győzelmet és annak hírét, és a tragédiákat hozó pestisjárványt, majd a két hős halálát. A bemutatott gyűjteményi anyag mellett kiemelkedő helyet foglalnak el a korabeli térképmetszetek.

A második teremben Belgrád történetét ismerhetjük meg 1456-tól 1918-ig. Különleges földrajzi helyzete még a 20. században is kiemeli stratégiai szerepét. A rendezők szándéka az volt, hogy a vár történetén keresztül mutassák be a két hős kultuszát. Kiemelkedő helyet foglalnak el az ereklyetartó szakrális tárgyak, a szentté avatásról szóló régi nyomatok, krónikák. A kultusz és hagyományőrzés önálló blokkjaként jelenik meg a Kapisztrán téri volt helyőrségi templom, a róla ábrázolások, a Damkó József által 1922-ben felállított Kapisztrán szobor és Hunyadi János szobra.

A második terem központi helyén két pannonhalmi Lotz Károly festette Kapisztrán és Hunyadi ábrázolás látható. Figyelmet érdemelnek a kiállított zászlók, egy Hunyadi hadilobogó-rekonstrukció és egy magyar királyi hadilobogó másolat. Számos oklevelet mutatnak be, ezek valamennyien ferences levéltárból származnak. A festmények nagy része az esztergomi Keresztény Múzeumból, ferences templomokból származnak, de több képet kapott intézményünk magántulajdonból, úgy alkotóművészektől, mind azok leszármazottaitól. Számos emlékérmet és plakettet állítottak ki az alkotók a HM HIM numizmatikai gyűjteményéből, és különlegesség a HM tábori püspökség által erre az alkalomra veretett emlékplakett.