Kékesi László grafikusművész 1919. szeptember 17-én született Szarvason. Elemi és középiskoláit Szarvason, Pécelen illetve Sárospatakon végezte. 1939-ben került a budapesti Iparművészeti Főiskolára, díszítő-festő szakon 1942-ben szerzett diplomát. Tanárai Haranghy Jenő, Domanovszky Endre és Stein János voltak.

A főiskola elvégzése után az egyházművészet terén alkotott. Freskói, graffitói, üvegablak tervei 36 magyarországi templombelsőt és középületet díszítenek. Hatvan, Szentes, Simontornya, Acsalag, Kisnána, Győrszentiván (ma Pannonhalma) és Szécsény templomai általa újultak meg.

1945. után az alkalmazott grafika területén mélyítette el rajztudását, finomította, csiszolta kifejezőkészségét. 1956-1980-ig, nyugdíjazásának évéig, a Pénzjegynyomda művészeti osztályának dolgozója, ahol a kisgrafika terén igazolta művészi rátermettségét.

1960-tól kapcsolódott be a hazai és külföldi bélyegtervezés műfajába. 226 magyar és közel 500 külföldi bélyeg megálmodója, tervezője. Kedvelt technikája a linómetszet és a rézkarc. Három alkalommal (1963, 1965, 1966) nyerte el az év legszebb sport képzőművészeti alkotásáért és az év legszebb sportbélyegéért járó Ezüst gerely-díjat.

1989-ben az év legszebb bélyege kitüntetést kapta: "Az aradi vértanúk emlékére" c. bélyegblokk tervezéséért. 1991-ben Szarvas város önkormányzatától pro urbe kitüntetést kapott.

Nemzetközileg ismert és elismert ex libris-tervező volt. Számos külföldi kiállításon (Lipcse, Párizs, Krakkó, Hamburg stb.) szerepeltek munkái. Könyvillusztrációit leginkább a minikönyvek kedvelői ismerik: Brodarics históriája a mohácsi vészről, Heltay Gáspár Szász fabula, Ponciánus császár históriája, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme, Bornemissza Péter Ördögi kísértetekről szóló történetek a keze alatt képekben elevenedtek meg.

Örökösei a hagyatékát 1998-ban Simontornya városának adományozták.