A Munkácsy Mihály alkotásaiból megrendezésre kerülő tárlat aktualitását az adja, hogy 10 éve, 1995. augusztus 25. óta látható a Déri Múzeumban a Munkácsy-trilógia. A kiállítás megrendezésével kívánunk köszönetet mondani Pákh Imrének, a Golgota című festmény tulajdonosának a festmény letéti határidejének meghosszabbításáért.

A debreceni kiállítás létrehozásával az volt az elsődleges szándéka a Munkácsy-gyűjtő Pákh Imrének, hogy a szülővárosához, Munkácshoz közelebb fekvő és jelentős közgyűjteménnyel rendelkező városban is bemutassa gyűjteményét. Így kívánt lehetőséget biztosítani a határon túl élő magyar lakosság számára is a festmények megtekintésére.

A méltán jelentős hírnévre számot tartó kollekcióban Munkácsy életművének minden alkotói korszaka képviselve van. Megjelenik tárlatunkon a népi zsáner kiváló példájaként ismert Ásító inas vázlata (1869-1870), a realista felfogásban festett Zálogház két vázlata, az Öregasszony mappával (1873) és a kész műben változtatás nélkül felhasznált Bohém (1873) című alkotása.

Számos figurális tájképe - a Mosónők (1880k), a Cigányok az erdőszélen (1873) - a Barbizonban töltött néhány hónap alatt szerzett benyomások vizuális vetületeként gazdagítják kiállításunkat. Külön érdeklődésre tarthatnak számot kedvelt szalonképei. A családi miliő meghitt hangulatát megragadó kompozícióinak - Két család (a szalonban, 1880) és az Apa születésnapja (1882) című alkotások - Munkácsy gazdagon berendezett szalonja szolgáltatott méltó keretet. Női alakjai gyermekekkel - nemcsak szobabelsőben, de plein air-ben megoldott, könnyed ecsetkezeléssel formált - tájképi háttérben is megjelennek, kiváló példája ennek a Sétány a Park Monceaux-ban (1882).

Jellemábrázolás iránti érzékenységének bizonyítékai Munkácsy Emil kisleányá-ról (1863), Madame Chaplin-ról (1880) és egy ismeretlen Fiatal férfi-ról (1875) festett arcképe. A pszichológiai elemzés iránti érzékenysége nemcsak portréfestéskor mutatkozott meg, hanem a lelki folyamatok, karakterek megragadása a Krisztus-képekhez készített vázlatain is megjelenik: pl. Krisztus mellképe (1880), Ordító suhanc (1880).

A "Munkácsy - Képek Amerikából, Válogatás Pákh Imre gyűjteményéből" című tárlaton szereplő művek a Zoltai Lajos és a Munkácsy Teremben kerülnek bemutatásra. A festmények tematikai csoportokba vannak rendezve.

A tárlat az Ásító inas vázlatával indul, majd ezt Munkácsy arcképfestészetét reprezentáló művek csoportja követi, amelyek után a művész figurális tájképfestészetéhez tartozó alkotásainak blokkja, és a szalonképek szerepelnek. A Zoltai Lajos Teremben tárlatunk a Krisztus-képekhez készült vázlatokkal zárul, amely egyben tovább is vezeti a látogatót következő helyszínére, a Munkácsy Terembe. Itt tekinthető meg a Hans Temple Munkácsy portréjával gazdagított állandó kiállításunk, ahol az érdeklődő a Krisztus-trilógia és az ahhoz készült vázlatok mellett, az ifjúkori Búsuló betyár (1865), Reök Ivánné portréja (1880-as évek) című festményekkel is találkozhat.