A fehér vászonra kék és piros fonállal kivarrt feliratos falvédők divatja a 19. század második felétől hódított. A német nyelvterület közvetítésével először a polgári, majd a városi munkás otthonok, s a 20. század elejére a paraszti háztartások konyháinak is közkedvelt dísze lett.

Elsődleges funkciója szerint a meszelt falat volt hivatott a konyha kritikus részein védeni, elterjedése során mindinkább díszítő szerepe vált hangsúlyossá. Köszönhette ezt a rajtuk tetszelgő, szöveg-szalagok közé foglalt, romantikus, olykor idilli kivarrt képeknek, csendéleteknek.

Az autentikus alkotásokat kiszorító, előnyomott mintákra hímzett textilek a legváltozatosabb képi és szöveges megfogalmazásokban hirdettek intelmeket, beszéltek a dolgos, tiszta háziasszonyról, a hűséges férj erényeiről. Érzelmekről, szerelemről, honvágyról árulkodtak, általános igazságokat hirdettek, történelmi eseményekre emlékeztettek. Szövegeiket sokszor német testvéreitől közvetlenül vették át, de hamar "felcsendültek" rajtuk a magyar nóták közismert sorai, sokat dúdolt slágerek, sanzonszövegek, népszínművek szövegrészletei. Falvédőfelirat lettek a hivatásos művészeti alkotások, folklórszövegek, nem egyszer a Biblia kiragadott idézetei is. Eredetük sokszor kibogozhatatlan.

A néprajzi érdeklődés határmezsgyéjén mozgó - valljuk be, sokszor giccses - falvédők sokáig nem kaptak helyet a múzeumokban. A konyhai textíliák e különös fajának akkor kegyelmeztek meg a kutatók, mikor belátták, mennyire kifejezően tükröződik rajtuk a régi korok már alig tűrt kötöttségeiből való szabadulás óhaja, egy jobb, polgárosultabb életmód utáni vágy.

A Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteménye korántsem dicsekedhet megszámlálhatatlanul sok feliratos falvédővel, de a műfaj legjellemzőbb típusait reprezentálni tudja. Közülük kiemelésre méltó ez az alsóvárosi paraszti hajlékból nemrég bekerült darab. Különlegességét a maga műfajában - még a történelmi eseményeket megjelenítő darabok között is - igen ritka ábrázolás adja. A két világháború közötti irredenta kultusz trianon-szimbólumai számtalan formában jelentek meg nyomdai termékeken, köztéri alkotásokon, de ritkán érhető tetten a paraszti világ használati- és dísztárgyain. Az ily módon is becses darabon a falvédők készítésének hagyományos technikájával a vesztett háború és a békediktátum utáni keserű életérzés hangjai szólalnak meg ismerős rigmusokkal, jelképekkel. Ez a darab - egykori használója szerint - a '40-es években készült és egészen 2002-ig, a múzeumba adásig védte az alsóvárosi konyha falát.