2025. december 13. szombat
Otília, Luca
Székely Nemzeti Múzeum - Sepsiszentgyörgy
 |
Cím: 520055, Sepsiszentgyörgy str. Kós Károly 10. / Kós Károly u. 10.
Telefonszám: (267) 312-442
E-mail: office.sznm@gmail.com
Nyitva tartás: A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítási munkálatok miatt nem látogatható, várjuk látogatóinkat továbbra is szeretettel ideiglenes kiállítóhelyünkre, a Lábasházba (Szabadság tér 7.).
|
A kiállítás már nem tekinthető meg.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Egyéni belépő felnőtteknek
|
10 HUF
|
/ fő
|
|
Egyéni belépő diákoknak
|
5 HUF
|
/ fő
|
|
Csoportos belépő diákoknak
(10-30 fő)
|
50 HUF
|
/ csoport
|
|
Egyéni belépő gyermekeknek
(7 éven felül)
|
5 HUF
|
/ fő
|
|
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
|
5 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 1-5 gyermek)
|
20 HUF
|
/ család
|
|
Tárlatvezetés
|
20 HUF
|
|
|
Videó
|
20 HUF
|
A szász fazekasság legfontosabb edénytípusa a nagy méretű boroskancsó volt. Régészeti ásatások leletanyagából, valamint a szász fazekascéhek pecsétjeiről látható, hogy a kettős szájú boroskancsó a korai szász fazekasságnak már jellemző terméke volt.
A legreprezentatívabb, legnagyobb kancsót a céh saját szimbólumaként használta, és a mesterség szimbólumaival díszítette. Csupor István kutatásai szerint a céhkancsón kívül a céhek közepes nagyságú, kevésbé díszített kancsókat is használtak. A céh legfontosabb ünnepe a legények felavatása volt, melyet lakomával ünnepeltek. A nagy céhkancsó ilyenkor az asztal közepén állt, a kisebb boroskancsókból töltötték meg a mulató mesterek poharait.
Nagyobb méretű, sokszor 40–50 cm magas kancsók készültek a szász szomszédságok számára is. Családi ünnepségek alkalmával (keresztelő, lakodalom, temetés) a szomszédság tagjai ezeket kölcsönkérhették, és ezeket használták a szomszédság gyűlésein is. Néha a családok is vásároltak egy-egy 30–35 cm nagyságú boroskancsót, hogy ebbe hozzák fel a bort a pincéből.
A szász céhek termékeit nagyon nehéz azonosítani. Ez azzal magyarázható, hogy a szászoknál hosszú időn át céhunió működött, Szeben központtal, ehhez az unióhoz tartoztak az egész Királyföld céhei. A szebeni stílus így csaknem valamennyi céh termékeire rányomta a bélyegét. Albert Eichhorn kutatásai szerint a barcasági szász céhek nem készítettek boroskancsót, így valószínűleg a zöld, fröcskölt 19. századi kancsónk is a nyugat-királyföldi szász fazekasság terméke.
A legreprezentatívabb, legnagyobb kancsót a céh saját szimbólumaként használta, és a mesterség szimbólumaival díszítette. Csupor István kutatásai szerint a céhkancsón kívül a céhek közepes nagyságú, kevésbé díszített kancsókat is használtak. A céh legfontosabb ünnepe a legények felavatása volt, melyet lakomával ünnepeltek. A nagy céhkancsó ilyenkor az asztal közepén állt, a kisebb boroskancsókból töltötték meg a mulató mesterek poharait.
Nagyobb méretű, sokszor 40–50 cm magas kancsók készültek a szász szomszédságok számára is. Családi ünnepségek alkalmával (keresztelő, lakodalom, temetés) a szomszédság tagjai ezeket kölcsönkérhették, és ezeket használták a szomszédság gyűlésein is. Néha a családok is vásároltak egy-egy 30–35 cm nagyságú boroskancsót, hogy ebbe hozzák fel a bort a pincéből.
A szász céhek termékeit nagyon nehéz azonosítani. Ez azzal magyarázható, hogy a szászoknál hosszú időn át céhunió működött, Szeben központtal, ehhez az unióhoz tartoztak az egész Királyföld céhei. A szebeni stílus így csaknem valamennyi céh termékeire rányomta a bélyegét. Albert Eichhorn kutatásai szerint a barcasági szász céhek nem készítettek boroskancsót, így valószínűleg a zöld, fröcskölt 19. századi kancsónk is a nyugat-királyföldi szász fazekasság terméke.
|
|
