Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Nemcsics Emlékház - Színország Galéria - Budapest
Nemcsics emlékkiállítás
Cím: 1185, Budapest Ungvár u. 42.
Telefonszám: (20) 988-9426
Nyitva tartás: Sze 9-15, Szo14-18 óra, ill. előzetes bejelentkezés alapján
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2022.11.24. - 2023.01.15.
grafika, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Dr. Nemcsics Antal hatalmas és sokrétű, művészeti és tudományos életművében a grafikai opusok bár háttérbe szorultak, mégsem elhanyagolható jelentőségűek. A Képzőművészeti Főiskolán 1945-ben kezdi meg tanulmányait először Kontuly Béla osztályán, majd pedig Kmetty János és Szőnyi István növendékeként folytatta rajzi és festői stúdiumait…

A nemesgrafikai sokszorosító technikák legtöbbjét kipróbálta, erről így vall az Utazásaim Színországban című könyvében: „Készítettem linómetszetet, fametszetet, rézkarcot, hidegtűt, aquatintát, kőnyomatot és szita nyomatot is. A pápai Öreghegyben kivágott és a szálára merőlegesen feldarabolt öreg körtefa szolgáltatta a fametszetekhez a jó minőségű anyagot. A rézkarcok nyomásához a nyomdagépet házilag barkácsoltam össze egy régi mángorló fahengerei közé helyezett vaslemezek segítségével. A műkereskedelem beindultával főleg rézkarcaim arattak sikert a vásárlók között. Az évi nagy kiállításokon is ezekkel vettem részt. A Minerva Kiadó megbízott verses, képes mesekönyvekhez kőrajzok készítésével. Rajzoltam állatokat, madarakat, színes pillangókat.”

A fametszetek szál- vagy harántdúcos változatánál a felület minden irányban metszhető, ezért szeretik ezt a magasnyomású technikát. A nevéből adódóan, a ki nem metszett részek felülhengerezett, festékes felülete képezi a nyomatot. Ugyanez a módszer használatos a linómetszeteknél is. Kimélő nyomtatással korlátlan számú nyomat készíthető, amennyiben nem sérül meg a nyomóforma. Rajzilag a fekete-fehér, illetve a pozitív-negatív formák dinamikája adja a kompozíció lényegét és esztétikáját. A Nemcsics metszetek nagy része fekete háttérből kimetszett, és így a papír alapszínén, illetve a fehéren megjelenő vonalstruktúrával, valamint vonalhálóval közvetíti a látványelemeket. A fametszetek sorából kiemelve a Kakas című alkotást, ezen figyelhető meg a legjobban a pozítív-negatív formarészek váltogatásából adódó dinamika, é a sötét-világos felületek kontrasztjának maximális kihasználása.

A másik, az általa a leggyakrabban használt technika a rézkarc. Ez az eljárás sokkal alkalmasabb a szabadkézi tollrajz reprodukálására és sokszorosítására. A rézlemez saválló réteggel (például viasszal) bevont felületébe karcolt rajz mentén az oldat maratáskor árkokat képez, majd a festékezést követően a nagy nyomásra bállított rézkarcprés hengerei között áthajtják a lemezre fektetett, előre beáztatott papírt. A préshengerek a nedves papírt a lemez felfestékezett árkaiba préselik, ezáltal jelenik meg a mélyebben fekvő felületek festékanyaga a papíron. Emiatt nevezik ezt mélynyomású sokszorosító eljárásnak. Nyomtatáskor a lemez felülete kopni kezd, de így is alkalmas száz példánynál több nyomat sokszorosítására. Megjegyzendő, hogy a limitált példányszám az egyik feltétele a műtárgypiacra kerülésnek. Nemcsics Antal rézkarcain a feketén nyomtatott vonalstruktúra úgy jelenik meg, hogy nincs szükség a pozítív-negatív formák átforgatására, de az oldaltükrözést mindig figyelembe kell venni. Az általa használt vonalrendszer a hagyományosan formakövető, valamint a fény-árnyék viszonyokat érzékeltető vonalkázásból adódik, amely adekvát tükrözése az alkotó egyéni manualitásának, rajzstílusának és a problémamegoldó gondolkodásmódjának.

A harmadik, de ritkábban használt eljárás a litográfia, amely a síknyomású eljárások közé tartozik. Itt a kő felületén alakítanak ki festékfogó és festéktaszító felületeket. Ez a technika kiválóan alkalmas a kréta- és a tusrajzok reprodukálására. Nyomtatása erre a célra kifejlesztett litográf présen történik, és szintén nagyszámú nyomat készítésére alkalmas. Ezekből a … mesekönyvhöz készült színes, 26 x 20 cm-es majomfigura a leginkább ismeretes Nemcsics Antaltól.

A technikai sokszínűség mellett változatos a képek műfaji megoszlása is. A képgrafikák kötöttség nélküli motívumszerkesztésével ellentétben a kisgrafikai műfajok számos korlátot emelnek az alkotók előtt, amely szabályok betartását nem mindenki vállalja, vagy nem tudja vállalni. Például, amikor a felirat a kompozíció részévé válik, számos tipográfiai előírást kell figyelembe venni. Ilyen kisgrafikai műfaj lehet az alkalmi lap, emléklap, üdvözlőlap, évfordulós grafika, házassági és születési értesítő, valamint a könyvtárjegy; hogy csak a legfontosabbakról essen szó. A felsoroltak mindegyike megtalálható Nemcsics Antal grafikai életművében. Az egyik rézkarc a legidősebb fiú, Csongor születését adja hírül. Több emléklap készült a Budapesti Műszaki Egyetem megbízásából. A karácsonyi üdvözletek sokáig évente készültek, és közvetítették a család jókívánságait. A könyvespolc előtt álló nőalak akár bianco ex librisként is felfogható.

Egy másik nagy egység az alkalmazott grafika csoportja, ebbe tartozik például a bélyegtervezés, amelyre szintén látunk példát a válogatásban. Hazánk építészeti és turisztikai látnivalóiról készített egy sorozatot Nemcsics Antal, megfelelőképpen feliratozva; Magyarország megnevezéssel és postai névértékkel ellátva. Ezzel régi családi tradíciónak is emlékkel adózott, hiszen édesapja, Nemcsics Elek jelentős bélyeggyűjteménnyel rendelkezett. Ezeken a terveken többek között a pannonhalmi és a tihanyi apátság, a szegedi dóm, és az esztergomi bazilika látható. Itt a nyomdai tervek nem szabnak határt a színalkalmazásnak, ellentétben a sokszorosított grafikákkal.

Általában véve a művészi nyomatok technológiai sajátosságuk miatt színredukciós megoldással születnek, sőt a grafikák megjelenési formája a köztudatban fekete- fehér, amely a sötét-világos kontraszt legvégletesebb kifejezője, és legtöbbször a fény-árnyék viszonylatokban manifesztálódik. Ezek a szürkékkel együtt semleges színek közé tartoznak, ugyanakkor a színrendszerek struktúrájában a szó szoros értelmében központi szerepet játszanak. Koloritás az európai grafikatörténetben másodlagos szerepet játszik, a jelentősége a huszadik századi technikai fejlődéssel nő meg, és lép főszereplővé, említhetjük például a szitanyomtatás elterjedését.

Nemcsics Antal grafikáinak témavilága az alkalmazott technikákhoz hasonlóan nagyon változatos és sokrétű. Szakrális és profán jelenetek, a jelenkori és régmúlt törénelmi események, a munka világának ábrázolása, a hagyományos csendélet és alakábrázolások elevenednek meg a képeken; hogy csak néhányat emeljünk ki a grafikai sorozatokból. A szakrális művek nagyobb csoportja a Jézus születéséhez kapcsolódó témakör, ahol több feldolgozásban jelenik meg a Madonna a kis Jézussal, a Szent Család és a pásztorok imádása; ezek általában fametszetek...

Hagyományos képzőművészeti műfaj a csendélet. Jelen esetben a virágcsendéletre látunk magas- és mélynyomású változatot. Tetemes része a grafikai örökségnek az alakábrázolás, amely nem nélkülözi a szociális érzékenységet, ahogy például a munka világának szereplőit tárja elénk, mint például a kubikus, az ács, vagy az öntödei munkások esetében. Ezek mind statikus kompozíciók, ellentétben a sportjelentekkel, ahol dinamikus mozgásábrázolások résztvevői a kerékpárosok, a síelők és a labdajátékok szereplői. Különlegességet jelent ebben a csoportban az a történelmi jelenet, melyben a reformkori országgyűlések pozsonyi helyszínére ismerhetünk. Előtérben pedig a karddal felövezett, sújtásos ruhát viselő honatyák protestáló csoportja látható.

Végezetül, de nem utolsó sorban az arcképek sorozata érinti meg nézőket, amely legtöbb esetben konkrét személyeket ábrázol, jól megfogalmazott karakterjegyekkel. Ezektő elkülönül az a pár darab színesen nyomtatott hidegtű lap, amelyek láttán a négyszer öt centiméteres Rembrandt önarcképek jutnak az eszünkbe, annyi különbséggel, hogy ezek itt kevesebb specifikus jegyet hordoznak, és elmosódott és halvány megjelenésükkel „lélekportrékként” is felfoghatók.

Nemcsics Antal mindezen nemesgrafikai sokszorosító eljárások használatát tökélyre fejlesztette, de úgy érezte, hogy a vonalstruktúrák által konkrétan behatárolt formarend és leredukált színhasználat nem egyeztethető össze az ő festői világával és nem szolgálják a megálmodott céljainak megvalósítását. Ezért a grafikai műfajok szigorú technológiai szabályain túllépve, a fekete - fehér, valamint a sötét- világos keretekbe szorított képi világot elhagyva elkezdte a minden képzeletet felülmúló, határtalan szabadságot biztosító, és fantasztikus felfedezéseket rejtő utazását Színországban.