2026. március 14. szombat
Matild
Ráday Gyűjtemény - Biblia Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1092, Budapest Ráday utca 28.
Telefonszám: (1) 218-0266 /161, (30) 560-2934
E-mail: bibliamuzeum@bibliamuzeum.com
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
|
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2022.09.30. - 2022.12.17.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Soha nem volt olyan közlékeny az ember, mint korunkban. Ezért könnyen tűnhet olyannak a világ, ahol mindenki elérhető és mindenki jelen van.
Online felületek, rövidebb-hosszabb kommentek és megszólalások sejtetik azt, hogy bárki kapcsolatba kerülhet bárkivel.
Írhatunk és üzenhetünk, véleményt formálhatunk és alakíthatunk,… mintha nem is lennének határai az emberi kapcsolattartásnak. Magunkat tesszük hozzá a világ zajához, ugyanakkor személyes kapcsolataink mégis beszűkülnek.
Nincs annyi személyes kapcsolatunk, mint amennyit a virtuális térben élünk meg. Kiállításunk alkotásai abban a korban készültek, amikor két ember kapcsolata a valós találkozásban, a szemtől szembe látásban és az együttlétben fogalmazódott meg.
Ugyanakkor emlékeztetnek egy kapcsolatra, amelynek kötelékei egyre inkább meglazulnak és feledésben merülnek: ez az ember és Isten kapcsolata, az Én és Te kapcsolata, amelyet Martin Buber fogalmazott meg
1923-ban: „Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja ki az ember. Önmagam egész lénnyé koncentrálódása és összeolvadása soha nem történhet általam, és soha nem történhet nélkülem. A Te által leszek Én-né. S ahogy Én-né leszek, mondom: Te. Minden valóságos élet: találkozás”.
Az Én-Te tapasztalásában az ember a másik lényére csodálkozik rá. Az abszolút viszony az, amikor az ember Istent szólítja Te-nek. „ Aki a világot benne szemléli, az ő jelenlétében él.”
Online felületek, rövidebb-hosszabb kommentek és megszólalások sejtetik azt, hogy bárki kapcsolatba kerülhet bárkivel.
Írhatunk és üzenhetünk, véleményt formálhatunk és alakíthatunk,… mintha nem is lennének határai az emberi kapcsolattartásnak. Magunkat tesszük hozzá a világ zajához, ugyanakkor személyes kapcsolataink mégis beszűkülnek.
Nincs annyi személyes kapcsolatunk, mint amennyit a virtuális térben élünk meg. Kiállításunk alkotásai abban a korban készültek, amikor két ember kapcsolata a valós találkozásban, a szemtől szembe látásban és az együttlétben fogalmazódott meg.
Ugyanakkor emlékeztetnek egy kapcsolatra, amelynek kötelékei egyre inkább meglazulnak és feledésben merülnek: ez az ember és Isten kapcsolata, az Én és Te kapcsolata, amelyet Martin Buber fogalmazott meg
1923-ban: „Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja ki az ember. Önmagam egész lénnyé koncentrálódása és összeolvadása soha nem történhet általam, és soha nem történhet nélkülem. A Te által leszek Én-né. S ahogy Én-né leszek, mondom: Te. Minden valóságos élet: találkozás”.
Az Én-Te tapasztalásában az ember a másik lényére csodálkozik rá. Az abszolút viszony az, amikor az ember Istent szólítja Te-nek. „ Aki a világot benne szemléli, az ő jelenlétében él.”
Kiállításunk alkotásai felhívják a figyelmet az Istennek az emberrel való kapcsolatára, amelynek alapja Isten emberszeretete, amelyet Jézus Krisztus tanít a világnak. Ennek az értéke határozza meg az egymásban kapott kapcsolatainkat. Jelen lenni a másik életében. Szent kötelékek tesznek felelőssé minket egymás iránt.
A bemutatásra kerülő magángyűjtemény festményeiből, szobraiból összeállított tárlaton – a teljesség igénye nélkül olyan alkotókkal találkozhatunk, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Vaszary János, Berény Róbert, Patkó Károly, Vörös Géza, Kernstok Károly, Ámos Imre vagy Bernáth Aurél.
A kiállítás bevezető képei Ádám és Éva, a bűnbeesés, az elszakadás, az utolsó vacsora, a mennybemenetel és a tékozló fiú ábrázolásait az emberi kapcsolatok és kötelékek sokszínű bemutatása követi. A Csontváry-életmű egyik legszebb, és legtitokzatosabb alkotása mellett megjelennek Kövesházi Kalmár Elza kecses táncosai, Schaár Erzsébet határozott alakjai, az elvágyódás, a várakozás, a magány és a társas élet színes figurái és terei. A tárlatot az emberi érintkezés labirintusait megfogalmazó Mattis Teutsch János különleges, élénk színű formaritmusai zárják.
Reményeink szerint ennek a különleges kiállításnak a megtekintése során mindannyiunkban megfogalmazódhat a gondolat, hogy kivétel pillanat az, hogy ezek a művek „Kapcsok és kötelékek által” egyszer együtt lehetnek. Itt, a Bibliamúzeumban.
A bemutatásra kerülő magángyűjtemény festményeiből, szobraiból összeállított tárlaton – a teljesség igénye nélkül olyan alkotókkal találkozhatunk, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Vaszary János, Berény Róbert, Patkó Károly, Vörös Géza, Kernstok Károly, Ámos Imre vagy Bernáth Aurél.
A kiállítás bevezető képei Ádám és Éva, a bűnbeesés, az elszakadás, az utolsó vacsora, a mennybemenetel és a tékozló fiú ábrázolásait az emberi kapcsolatok és kötelékek sokszínű bemutatása követi. A Csontváry-életmű egyik legszebb, és legtitokzatosabb alkotása mellett megjelennek Kövesházi Kalmár Elza kecses táncosai, Schaár Erzsébet határozott alakjai, az elvágyódás, a várakozás, a magány és a társas élet színes figurái és terei. A tárlatot az emberi érintkezés labirintusait megfogalmazó Mattis Teutsch János különleges, élénk színű formaritmusai zárják.
Reményeink szerint ennek a különleges kiállításnak a megtekintése során mindannyiunkban megfogalmazódhat a gondolat, hogy kivétel pillanat az, hogy ezek a művek „Kapcsok és kötelékek által” egyszer együtt lehetnek. Itt, a Bibliamúzeumban.
|
|
