2026. március 23. hétfő
Emoke
Budapest Főváros Levéltára - Budapest
|
|
A kiállítás már nem tekinthető meg.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március 28.) a magyar historizmus egyik legtöbbet foglalkoztatott építőművésze volt. A bécsi tanultságú mester munkássága az 1867-es kiegyezés után nagyléptékben modernizálódó ország kiépülését jelzi.
Ő tervezte Budapest világvárosi arculatának számos meghatározó épületét, például a Hunyadi téri és Hold utcai vásárcsarnokot, az Andrássy úti Saxlehner-palotát és a Központi Statisztikai Hivatal székházát. Művei országszerte és határainkon túl is épültek s adtak otthont társadalmi és kulturális intézményeknek, főúri és egyházi méltóságoknak, egyesületeknek és polgároknak. Nem alapított családot: életét a munkának, azaz a tervezésnek, a tanításnak és a társadalmi aktivitásnak szentelte. Műegyetemi tanárként, valamint egy sikeres tervezőiroda vezetőjeként figyelemre méltó életművet hagyott az utókorra, s ő indította útjára az országban dolgozó építészek generációit.
Tervezői szemlélete alapvetően konzervatív volt: az ókori, a reneszánsz és a barokk építészet formakincsét előszeretettel ötvözte. Ugyanakkor a legújabb vasszerkezeteket is alkalmazta, szociális érzékenysége pedig városrendezési újításokhoz is elvezette. Annak ellenére, hogy épületeivel nap mint nap találkozunk, munkásságával a művészettörténet viszonylag keveset foglalkozott.
Czigler Győző emlékére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, valamint Budapest Főváros Levéltára szervezett közös kiállítást. A gazdag és impozáns Czigler életművet bemutató tablók és makettek Budapest Főváros Levéltára aulájában láthatók. A maketteket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara, valamint az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara hallgatói kifejezetten a kiállításra készítették.
Az első emeleti kiállítótérben eredeti tervrajzokat, kéziratokat, fényképeket és egyéb műtárgyakat állítottunk ki, amelyeket a két szervező intézmény gyűjteményéből, s további közgyűjteményekből válogattak a kurátorok, Tóth Enikő és Brunner Attila. A grafikai arculat Kakuk Barbara, a homlokzatokról és belső terekről készült fotók pedig Nagy Krisztina munkái
Ő tervezte Budapest világvárosi arculatának számos meghatározó épületét, például a Hunyadi téri és Hold utcai vásárcsarnokot, az Andrássy úti Saxlehner-palotát és a Központi Statisztikai Hivatal székházát. Művei országszerte és határainkon túl is épültek s adtak otthont társadalmi és kulturális intézményeknek, főúri és egyházi méltóságoknak, egyesületeknek és polgároknak. Nem alapított családot: életét a munkának, azaz a tervezésnek, a tanításnak és a társadalmi aktivitásnak szentelte. Műegyetemi tanárként, valamint egy sikeres tervezőiroda vezetőjeként figyelemre méltó életművet hagyott az utókorra, s ő indította útjára az országban dolgozó építészek generációit.
Tervezői szemlélete alapvetően konzervatív volt: az ókori, a reneszánsz és a barokk építészet formakincsét előszeretettel ötvözte. Ugyanakkor a legújabb vasszerkezeteket is alkalmazta, szociális érzékenysége pedig városrendezési újításokhoz is elvezette. Annak ellenére, hogy épületeivel nap mint nap találkozunk, munkásságával a művészettörténet viszonylag keveset foglalkozott.
Czigler Győző emlékére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, valamint Budapest Főváros Levéltára szervezett közös kiállítást. A gazdag és impozáns Czigler életművet bemutató tablók és makettek Budapest Főváros Levéltára aulájában láthatók. A maketteket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara, valamint az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara hallgatói kifejezetten a kiállításra készítették.
Az első emeleti kiállítótérben eredeti tervrajzokat, kéziratokat, fényképeket és egyéb műtárgyakat állítottunk ki, amelyeket a két szervező intézmény gyűjteményéből, s további közgyűjteményekből válogattak a kurátorok, Tóth Enikő és Brunner Attila. A grafikai arculat Kakuk Barbara, a homlokzatokról és belső terekről készült fotók pedig Nagy Krisztina munkái
|
|
