Eseménynaptár
2021. október
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2021.10.16. - 2021.10.16.
Gyula
2021.10.16. - 2021.10.16.
Gyula
2021.10.16. - 2021.10.16.
Budapest
2021.10.16. - 2021.10.16.
Dunaújváros
2021.10.16. - 2021.10.16.
Szeged
2021.10.16. - 2021.10.16.
Budapest
2021.10.16. - 2021.10.16.
Szentes
2021.10.16. - 2021.10.16.
Pécs
2021.10.16. - 2021.10.16.
Szeged
2021.10.16. - 2021.10.16.
Budapest
2021.10.16. - 2022.01.31.
Szarvas
2021.10.14. - 2021.12.31.
Zirc
2021.10.12. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.12. - 2022.01.30.
Szolnok
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.09. - 2021.11.09.
Makó
2021.10.08. - 2021.11.07.
Pécs
2021.10.08. - 2021.11.08.
Budapest
2021.10.08. - 2022.01.14.
Pécs
Laczkó Dezső Múzeum - Veszprém
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
Cím: 8200, Veszprém Török Ignác u. 7.
Telefonszám: (88) 789-791
Nyitva tartás: Cs-Szo 10-18
2020.10.20. - 2021.10.15.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938–1940-ben Magyarország változóban volt. A békés területi revíziókkal letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása, majd a kirobbanó második világháború egyre jobban veszélyeztette a magyar önállóságot.

A világháború veszélyeit azonban a magyar társadalom még kevésbé érezte, a legtöbben hittek abban, hogy a nagy háború pusztításai annyira élénken élnek még az emlékezetben, hogy elkerülhető az újabb világégés. Ekkor a magyar társadalom nagy része a politikai események közül a békés területi revíziókra és az 1939-es választásra figyelt, amely egészen 1994-ig az utolsó olyan – a jogi kereteket és a lebonyolítást tekintve többnyire – demokratikus választás volt, amikor az ország területén nem voltak idegen megszálló csapatok. A magyar társadalom középrétege ekkorra újra megerősödött, jelentős lett a polgárság, a vidéki öntudatos parasztság biztosítani tudta saját megélhetését, ugyanakkor legendák keringtek az erzsébetvárosi Csikágóról, a budapesti alvilág központjáról, és égető szociális probléma volt a külvárosi nyomortelepek lakosainak ellátása, a vidéki parasztság helyzetének javítása, a földkérdés.

Ez a korszak a színházak, kávéházak, magyar filmek aranykora, amikor berobbant a köztudatba búgó hangjával Karády Katalin és olyan csillagok mellett foglalhatott helyet, mint Muráti Lili, Tolnay Klári, Jávor Pál vagy Páger Antal.

1938-ban a Szent István-emlékév és az Eucharisztikus Világkongresszus alatt a magyarság megmutatta, hogy a totalitárius diktatúrák és a szélsőséges eszmék térnyerése ellenére ragaszkodik keresztény gyökereihez. Ekkor indult el a Győri program, amely biztosította Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és óriási löketet adott a gazdaságnak, ugyanakkor érezhetőbbé tette az újabb világégés közeledtét.

A békés területi revízióknak köszönhetően ebben a három évben három alkalommal tért vissza nagyobb terület az anyaországhoz, amelyek lakossága döntően magyar volt ugyan, de százezres nagyságrendben lettek Magyarország állampolgárai más nemzetiségű személyek, akiket az állam széleskörű nyelvi, közigazgatási, oktatási jogokat biztosítva fogadott, ugyanakkor megszületett az első két zsidótörvény, és érezhetően növekedett az antiszemitizmus.

A kiállítás célja, hogy a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét interaktív eszközökkel, 20 tematikus részen keresztül úgy mutassa be, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték, ezáltal egy pillanatképet kapjunk a ’30-as évek végének Magyarországáról.