Eseménynaptár
2020. november
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2020.11.27. - 2020.11.27.
Budapest
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.24. - 2020.11.24.
Budapest
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.16.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.12. - 2020.11.12.
Tatabánya
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
2020.11.09. - 2021.03.28.
Pécs
2020.11.06. - 2020.12.19.
Dunaújváros
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány - Herend
A múzeum és a Porcelángyár épülete
Cím: 8440, Herend Kossuth Lajos utca 140.
Telefonszám: (88) 523-197, (88) 523-179
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.10.11.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
1500 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
3000 HUF
Bizton kijelenthető, hogy a bélyeggyűjtés az egyik legelterjedtebb hobbi a világon, amely nem is olyan régi múltra tekint vissza, mint azt elsőre gondolnánk. Legtöbb antik és ősi tárggyal ellentétben, az első postai bélyeg csupán 1840-ben jelent meg Angliában, Penny Black néven. A bélyeg Viktória brit királynőt ábrázolta és a maiaktól eltérően még nem volt perforált a széle, ezért úgy kellett méretre vágni őket használat előtt. Már itt párhuzam vonható a Herendi Porcelánmanufaktúrával, hiszen Herend nemzetközi sikerének kezdete ugyancsak Viktória királynőhöz köthető.
Postázva herendről
Az első bélyeggyűjtők az 1800-as évek második felében jelentek meg. Később, a XX. század elején már szélesebb körben is terjedni kezdett a bélyeggyűjtés, ami leginkább annak tudható be, hogy a forgalom folyamatosan nőtt, így egyre többen hozzájutottak a bélyegekhez. Ezzel párhuzamosan rájöttek, hogy egyre több olyan régebbi példány volt, amelyekből kevés jó állapotú maradt fent, ezért ezek egyre értékesebbek és egyedibbek, keresettebbek lettek. Mivel a bélyeg papírból van, ezért könnyen rongálódik, így egy szépen megőrzött régi bélyegnek az értéke manapság már-már csillagászati összeg is lehet. Ahogy egyre több bélyeg jelent meg, úgy egyre többen kezdtek a gyűjtésével foglalkozni, mára több tízmillió bélyeggyűjtő van a világban!

A technikai fejlődésével a postázás és sajnos ezzel a bélyegek is egyre inkább háttérbe szorulnak.

Magyarországon az 1848–49-es szabadságharc idején a frissen megalakult Független Magyar Postaigazgatás látott hozzá az első hazai postabélyeg kibocsátásához Than Mór tervei alapján, azonban a forradalom leverése miatt ez meghiúsult. Csak az 1867-es Kiegyezést követően vehette át a hazai postaügy irányítását ismét magyar minisztérium. Ekkor alakult meg a Magyar Királyi Posta, és indultak meg lassan a hazai bélyegkiadások. 1867 és 1871 után sorra jelentek meg a magyar bélyegek is, elsőként kőnyomatos formában, viszont 1874-től már színes számú krajcáros, 1888-tól pedig fekete számú krajcáros bélyegeket is kapni lehetett. 1900-tól pedig megjelentek a turulos bélyegek is, amelyek egészen 1913-ig voltak fogalomban. A magyar bélyeg rajongók többsége leginkább 1900-tól kezdi a gyűjtést, ami annak tudható be, hogy hiába készült több százmillió bélyeg már a XIX. században is, azokból nagyon kevés maradt fent jó állapotban, így nehéz, és főként költséges őket beszerezni.

Az 1870-es években létrejöttek az első hazai bélyeggyűjtő asztaltársaságok, majd 1884-ben megalakult a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete (LEHE) is. 1920-ban a kiadott bélyegek rendszerezése és bemutatása céljából megnyitotta kapuit a Bélyegmúzeum, amely – az alapítók akkori szándékának megfelelően – a Föld összes országa által kibocsátott valamennyi bélyeget összegyűjti, feldolgozza és bemutatja. Ez ma már természetesen nem tartható cél. A világviszonylatban is kuriózumnak számító gyűjteményben őrzött bélyegeinek száma ma 13 millió darab körül mozog. A bélyeggyűjtés nemcsak országokra specializálódik, de különböző formák és motívumok szerint is szokták őket sorba rendezni. A bélyegkiadók előszeretettel alkalmaznak egyedi dizájnokat a bélyegnél, ami az ország, vagy az adott kor jellegzetességeit tartalmazza. A gyűjtők körében gyakran nemcsak a bélyegek, hanem a különböző hozzá kapcsolódó postai eszközök, levelek, borítékok és bélyegzők is igen népszerűek.

Jelen kiállításunk termei egy-egy téma köré épülnek fel, és mutatnak be a témához kapcsolódó bélyegeket társítva Herendi porcelánokkal. A négy terem egy-egy tematikát mutat be Leitold László bélyeggyűjtő, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének alelnöke és a Herendi Porcelánművészeti Múzeum közös szervezésében. Természetesen nem maradhatnak ki - a tárlat egyik kiemelt részét adják – a Herendi porcelánok megjelenítése bélyegeken és mellettük a porcelánok is. Tartsanak velünk, gyönyörködjenek egy-egy téma bélyegen és porcelánon egyszerre látható művészi megjelenítésén.