Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány - Herend
A múzeum és a Porcelángyár épülete
Cím: 8440, Herend Kossuth Lajos utca 140.
Telefonszám: (88) 523-197, (88) 523-179
Nyitva tartás: II.2-III.31.: K-Szo 9:30-16:00
IV.1-X.24.: H-V.: 9:00-17:30
X.25-XII.18.: K-Szo 9:30-16:00
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2020.10.11.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
1500 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
3000 HUF
Bizton kijelenthető, hogy a bélyeggyűjtés az egyik legelterjedtebb hobbi a világon, amely nem is olyan régi múltra tekint vissza, mint azt elsőre gondolnánk. Legtöbb antik és ősi tárggyal ellentétben, az első postai bélyeg csupán 1840-ben jelent meg Angliában, Penny Black néven. A bélyeg Viktória brit királynőt ábrázolta és a maiaktól eltérően még nem volt perforált a széle, ezért úgy kellett méretre vágni őket használat előtt. Már itt párhuzam vonható a Herendi Porcelánmanufaktúrával, hiszen Herend nemzetközi sikerének kezdete ugyancsak Viktória királynőhöz köthető.
Postázva herendről
Az első bélyeggyűjtők az 1800-as évek második felében jelentek meg. Később, a XX. század elején már szélesebb körben is terjedni kezdett a bélyeggyűjtés, ami leginkább annak tudható be, hogy a forgalom folyamatosan nőtt, így egyre többen hozzájutottak a bélyegekhez. Ezzel párhuzamosan rájöttek, hogy egyre több olyan régebbi példány volt, amelyekből kevés jó állapotú maradt fent, ezért ezek egyre értékesebbek és egyedibbek, keresettebbek lettek. Mivel a bélyeg papírból van, ezért könnyen rongálódik, így egy szépen megőrzött régi bélyegnek az értéke manapság már-már csillagászati összeg is lehet. Ahogy egyre több bélyeg jelent meg, úgy egyre többen kezdtek a gyűjtésével foglalkozni, mára több tízmillió bélyeggyűjtő van a világban!

A technikai fejlődésével a postázás és sajnos ezzel a bélyegek is egyre inkább háttérbe szorulnak.

Magyarországon az 1848–49-es szabadságharc idején a frissen megalakult Független Magyar Postaigazgatás látott hozzá az első hazai postabélyeg kibocsátásához Than Mór tervei alapján, azonban a forradalom leverése miatt ez meghiúsult. Csak az 1867-es Kiegyezést követően vehette át a hazai postaügy irányítását ismét magyar minisztérium. Ekkor alakult meg a Magyar Királyi Posta, és indultak meg lassan a hazai bélyegkiadások. 1867 és 1871 után sorra jelentek meg a magyar bélyegek is, elsőként kőnyomatos formában, viszont 1874-től már színes számú krajcáros, 1888-tól pedig fekete számú krajcáros bélyegeket is kapni lehetett. 1900-tól pedig megjelentek a turulos bélyegek is, amelyek egészen 1913-ig voltak fogalomban. A magyar bélyeg rajongók többsége leginkább 1900-tól kezdi a gyűjtést, ami annak tudható be, hogy hiába készült több százmillió bélyeg már a XIX. században is, azokból nagyon kevés maradt fent jó állapotban, így nehéz, és főként költséges őket beszerezni.

Az 1870-es években létrejöttek az első hazai bélyeggyűjtő asztaltársaságok, majd 1884-ben megalakult a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete (LEHE) is. 1920-ban a kiadott bélyegek rendszerezése és bemutatása céljából megnyitotta kapuit a Bélyegmúzeum, amely – az alapítók akkori szándékának megfelelően – a Föld összes országa által kibocsátott valamennyi bélyeget összegyűjti, feldolgozza és bemutatja. Ez ma már természetesen nem tartható cél. A világviszonylatban is kuriózumnak számító gyűjteményben őrzött bélyegeinek száma ma 13 millió darab körül mozog. A bélyeggyűjtés nemcsak országokra specializálódik, de különböző formák és motívumok szerint is szokták őket sorba rendezni. A bélyegkiadók előszeretettel alkalmaznak egyedi dizájnokat a bélyegnél, ami az ország, vagy az adott kor jellegzetességeit tartalmazza. A gyűjtők körében gyakran nemcsak a bélyegek, hanem a különböző hozzá kapcsolódó postai eszközök, levelek, borítékok és bélyegzők is igen népszerűek.

Jelen kiállításunk termei egy-egy téma köré épülnek fel, és mutatnak be a témához kapcsolódó bélyegeket társítva Herendi porcelánokkal. A négy terem egy-egy tematikát mutat be Leitold László bélyeggyűjtő, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének alelnöke és a Herendi Porcelánművészeti Múzeum közös szervezésében. Természetesen nem maradhatnak ki - a tárlat egyik kiemelt részét adják – a Herendi porcelánok megjelenítése bélyegeken és mellettük a porcelánok is. Tartsanak velünk, gyönyörködjenek egy-egy téma bélyegen és porcelánon egyszerre látható művészi megjelenítésén.