Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.26. - 2020.04.05.
Budapest
2020.02.21. - 2020.04.19.
Budapest
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.18. - 2020.03.17.
Budapest
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Budapest
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.13. - 2020.03.15.
Tatabánya
2020.02.12. - 2020.02.28.
Kisújszállás
ggg
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.02.04. - 2020.05.17.
időszaki kiállítás, Japán, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
A Szépművészeti Múzeum két kiállítással is megemlékezik a Japán és Magyarország között fennálló diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulójáról. A két hónappal ezelőtt a tokiói National Art Center-ben megnyílt és március elejéig látható Kincsek Budapestről című tárlat mellett most Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban nyílik kamarakiállítás, amely a japán fametszeteknek a nyugati világ, s ezen belül is elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia művészeire gyakorolt hatását állítja a középpontba.
Katsushika Taito II\r\nJuharág és verebek\r\nJapán, 19. század\r\nSzínes fametszet, 36,8 x 17 cm\r\n
A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből válogatott kamarakiállítás mintegy 70 műtárgyat mutat be. A tárlaton az európai művészeket inspiráló 18–19. századi japán fametszetek és a francia, az angol, illetve a Monarchia művészeinek japonizáló művei láthatók.

A kiállítás az inspiráló japán műtárgyak mellett a japonizáló fametszetek hazai gyűjteményekben található legszebb darabjait mutatja be. Hokusai, Hiroshige és számos japán mester művei mellett a többek között Lucien Pissarro, William Nicholson, Emil Orlik, Carl Thiemann, Carl Moll, Olgyai Viktor, Tichy Gyula és Kozma Lajos színes metszeteivel találkozhatnak a látogatók.

A bemutató érdekessége az is, hogy e japán, európai és magyar műalkotások túlnyomó többsége még a 20. század első évtizedeiben került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. Így e művek már 100 évvel ezelőtt is szerepelhettek együtt tárlaton, egy részük akár az időszaki kiállításként nyitva tartó 1909-es „japánszoba” díszeként is.

Japán több évszázadon át szinte teljesen elzárkózott a más országokkal való kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatoktól, s csak a 19. század közepén nyitotta meg kikötőit. Az ekkor megélénkülő kereskedelmi tevékenység során Nyugatra kerülő japán műtárgyak jelentős hatást gyakoroltak az ottani művészekre. Az európai szemnek merőben új és inspiráló látásmód nyomán megszületett a japonizmus, amely az iparművészetben, a képzőművészetben, a színművészetben, a zenében, az irodalomban és a divatban egyaránt jelentkezett. Az Osztrák–Magyar Monarchia területén ez a jelenség a két ország között 1869-ben kötött diplomáciai szerződés után bontakozott ki.

A japán fametszetek leggyakoribb témáin – természetábrázolás (táj, növény- és állatvilág), portré (gésák, színészek, kurtizánok) –, valamint az iparművészeti tárgyakon jól láthatók azok a kompozicionális, technikai és motivikus jellegzetességek, amelyek az európai művészeket leginkább megihlették. Ilyen volt az európaitól eltérő színhasználat, síkszerűség, közelnézet, dekoratív kontúrok és díszítőelemek szerepeltetése.

Kelet és Nyugat nagy tömegekre, revelatív erővel ható találkozására a 19. század során megrendezett európai világkiállítások adtak alkalmat, Londonban (1862), Párizsban (1867), majd Bécsben (1873). A kiállításokat követő hatalmas, többek között a japán fametszetek iránti érdeklődés nyomán a művészek hamar beemelték saját törekvéseik eszköztárába az ezeken megjelenő képi megoldásokat. Az újító szellemű alkotókra inspirálóan hatott, ahogy saját esztétikai elképzeléseiket látták viszont a japán fametszetek letisztult színvilágában, merész képkivágásában, dekoratív, körvonalakat hangsúlyozó, modellálást és perspektívát nélkülöző formaalakításában. A francia és angol művészek e japán stíluselemeket – az impresszionista spontaneitás és mozgalmasság mellett is – sokszor beemelték munkáikba. A mindjobban terjedő századvégi stilizálás világában a japán művek absztraktabb felfogása is megjelent. A Monarchia művészeire e keleti és nyugati elemeket vegyítő művek úgy hatottak a 19. század utolsó évtizedében, hogy sokszor nem is tudatosult az egyes képi megoldások eredete. A japonizmus így ezen a területen egyszerre reflektált a keleti művészet múltból jövő, de Európában frissnek ható látásmódjára és a nyugati művészet legmodernebb, kortárs törekvéseire. Az új stílus egész Európában közkedveltté vált, és az egyébként is reneszánszát élő nyomtatott grafika fellendülésében nagy szerepet játszott. A japán művészeti formakincs és a nyugati japonizmus az 1890-es évekre egész Európában bekerült a szecesszió eszköztárába.

A kiállítás kurátorai: Bodor Kata művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjteményének munkatársa, Dénes Mirjam művészettörténész, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japanológusa és Földi Eszter művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai gyűjteményének munkatársa.