Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény - Solymár
A múzeum épülete
Cím: 2083, Solymár Templom tér 2.
Telefonszám: (26) 360-275
Nyitva tartás: H, Sze 14-18, Szo 10-15
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2019.03.13. - 2019.04.20.
időszaki kiállítás, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
200 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
A kiállítás a különféle mesterségek eszközkészleteinek bemutatásával emléket szeretne állítani a múltbeli mesterembereknek, ugyanakkor azt is megmutatja, hogy ma is milyen sokan, sokféle területen alkotnak maradandót Solymáron a seprűkötéstől az aranyozásig. A kiállítás kiemelkedő darabja egy, a XX. század során több mestert is kiszolgáló solymári borbélyműhely teljes berendezése, mely most kerül először a nagyközönség elé.
Vincellér (Mendel kiadványából)
A tárlaton a fenti mesterségeken kívül bemutatásra kerülnek Kaposvári Ferenc kádár-, Kelemen Antal üveges mester, Strack Ferenc kőfaragó-, a Binder család asztalos- és Pallai József cipészmester eszközei is, a Milbich család szódagépe, Milbich Mátyás és fia, Milbich János borbélyműhelye, valamint a gyűjteménybe hozott, pékmesterséghez tartozó eszközök is.

***

Az élet részeként a mesterségeket gyakorló emberek közül a legkiválóbbakat a társadalom tisztelte, elismerte. Ezért a mesterségek tanulása, a képességek magas szintű elsajátítása-gyakorlása vonzó lehetőséggé vált.

A középkorban az ötvösök és kőművesek használtak először mesterjeleket-monogramokat.

A mestereknél tanultak a fiatalok inasként, majd Európába mentek a céhekbe tanulni, s mestervizsgát tettek. Így lehettek önállóak.

Feldolgozták a követ, fémet, agyagot, bőröket, mezőgazdasági alapanyagokat - len, kender, gabona, állati hús -, de a foglalkozások között a szolgáltatások is megjelentek.

Számos mesterség is működött már ebben az időben: fazekas, kőműves, aranyműves, patkolókovács, gombkötő, nyerges, paszományos, papírmerítő, kötélverő, kárpitos és fésűs, majd a nyomtatás elterjedése után pedig a könyvkötő és a nyomdász is.