Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény - Solymár
A múzeum épülete
Cím: 2083, Solymár Templom tér 2.
Telefonszám: (70) 637-7499
Nyitva tartás: Sze 14-18, Cs 12-16, Szo 9-14
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2019.03.13. - 2019.04.20.
időszaki kiállítás, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
A kiállítás a különféle mesterségek eszközkészleteinek bemutatásával emléket szeretne állítani a múltbeli mesterembereknek, ugyanakkor azt is megmutatja, hogy ma is milyen sokan, sokféle területen alkotnak maradandót Solymáron a seprűkötéstől az aranyozásig. A kiállítás kiemelkedő darabja egy, a XX. század során több mestert is kiszolgáló solymári borbélyműhely teljes berendezése, mely most kerül először a nagyközönség elé.
Vincellér (Mendel kiadványából)
A tárlaton a fenti mesterségeken kívül bemutatásra kerülnek Kaposvári Ferenc kádár-, Kelemen Antal üveges mester, Strack Ferenc kőfaragó-, a Binder család asztalos- és Pallai József cipészmester eszközei is, a Milbich család szódagépe, Milbich Mátyás és fia, Milbich János borbélyműhelye, valamint a gyűjteménybe hozott, pékmesterséghez tartozó eszközök is.

***

Az élet részeként a mesterségeket gyakorló emberek közül a legkiválóbbakat a társadalom tisztelte, elismerte. Ezért a mesterségek tanulása, a képességek magas szintű elsajátítása-gyakorlása vonzó lehetőséggé vált.

A középkorban az ötvösök és kőművesek használtak először mesterjeleket-monogramokat.

A mestereknél tanultak a fiatalok inasként, majd Európába mentek a céhekbe tanulni, s mestervizsgát tettek. Így lehettek önállóak.

Feldolgozták a követ, fémet, agyagot, bőröket, mezőgazdasági alapanyagokat - len, kender, gabona, állati hús -, de a foglalkozások között a szolgáltatások is megjelentek.

Számos mesterség is működött már ebben az időben: fazekas, kőműves, aranyműves, patkolókovács, gombkötő, nyerges, paszományos, papírmerítő, kötélverő, kárpitos és fésűs, majd a nyomtatás elterjedése után pedig a könyvkötő és a nyomdász is.