A köztes lét túloldalán a Hopp Múzeum azon kiállításainak sorába illeszkedik, melyek az ázsiai kultúráknak a 19–20. századi hazai alkotókra gyakorolt hatását teszik vizsgálatuk tárgyává. Ezúttal a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt költő és képzőművész, Hajas Tibor (1946–1980) utolsó alkotói periódusának olyan műveivel ismerkedhetnek meg a látogatók, melyekben a tibeti buddhizmus vonatkozásai meghatározók voltak.

Kiállításunkban az egymástól olykor sok száz évnyi és több ezer kilométernyi távolságra felbukkanó szereplők között két tibeti „misztérium” az összekötő kapocs: a tummo, vagyis a belső hő fejlesztésének gyakorlata, amely a 11–12. században élt tibeti költő és jógin, Milarepa nevéhez is kötődik, illetve a testhez és az egóhoz való ragaszkodás „elvágása”, tibeti nevén a csö.

„Tibetben azt mondják, az embernek egyetlen feladata van, leépíteni. Mindent leépíteni. A tulajdonságokat, a tehetségeket, a képzeletet, a gondolkozást, az érzékelést leépíteni. Kiürülni. Az ürességet megvalósítani.” (Hamvas Béla)

A kiállítási koncepcióban kiemelt szerep jut az áttételek, az adaptáció és a művészi interpretáció kérdéseinek/problematikájának, minthogy Hajas közvetlenül soha nem került kapcsolatba a tibeti buddhizmussal. Itt bemutatott alkotásainak szellemi hátteréül a Hamvas Béla által fordított és értelmezett Tibeti misztériumok című, 1944-ben megjelent nagy hatású könyv szolgált. E mű lényegében nem más, mint a teozófia iránt elkötelezett, az I. világháború után hindú jógamestereknél tanuló angol vallástörténész, Walter Yeeling Evans-Wentz Tibetan Yoga and Secret Doctrines (Tibeti jóga és szent tanítások) című 1935-ös könyvének Hamvas által saját bevezetéssel ellátott, átszerkesztett és rövidített változata. Hamvas emellett merített az 1927-ben napvilágot látott (szintén Evans-Wentzhez köthető) ún. Halottas könyvből is. A vallástörténeti, kulturális antropológiai szempontból végletesnek mondható, művészettörténeti értelemben azonban gazdagon megtermékenyítő találkozás eredménye lett Hajas Vető Jánossal együtt készített Tumo című fotósorozata, valamint a Chöd című performansz és filmterv dokumentációs fotói, melyeknek egyes részletei most először kerülnek a nagyközönség elé.

A köztes lét túloldalán című kiállítás Hajas korának, a hetvenes éveknek erősen szabályozott kulturális életébe bombaként robbanó performanszkísérleteit az eredeti tibeti buddhista hagyományok, az ehhez tartozó ikonográfia, valamint a tibeti világkép kontextusában tárgyalva tárja a látogatók elé.

Részletes programok ITT