Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.10. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.10. - 2020.08.11.
Fehérvárcsurgó
2020.08.10. - 2020.08.12.
Eger
2020.08.10. - 2020.08.14.
Debrecen
2020.08.10. - 2020.08.14.
Szentendre
2020.08.10. - 2020.08.14.
Veszprém
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.29. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
Várkert Bazár - Budapest
Cím: 1014, Budapest Ybl Miklós tér 2-6.
Telefonszám: (1) 225-0554 /292
Nyitva tartás: K-V 10-18
Neoreneszánsz Kert: H-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.11.10. - 2016.05.29.
festészet, hírességek, időszaki kiállítás, képzőművészet, Koszta József
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
20. századi festészetünk egyik legmarkánsabb képviselőjére, Koszta Józsefre (1861-1949) sajnálatosan kevés fény irányult az utóbbi évtizedekben. Bár művei szinte minden, a korszakról szóló csoportos tárlaton szerepelnek, és éppen ezért a művész a magyar festészet történetének „kihagyhatatlan” alakja, utolsó budapesti gyűjteményes tárlatára mégis több, mint 60 éve - a halála előtti évben-, 1948-ban, a Nemzeti Szalonban került sor, miután nagyszerű életművét az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal.
Koszta József alkotása
Koszta József művészete egy olyan új hang a magyar festészet történetében, amelyhez fogható csak nagyon kevés létezik. Belső indulattól fűtött festményeit már kezdettől fogva jellegzetesen magyarnak tartották szerte a világban: olyan színgazdag koncentrátumoknak, amelyek mélyértelműen és tömörségükben is frappánsan adják vissza e nép és az általa lakott táj összetett és kontrasztokban is megfogalmazható karakterét. Ez az Erdélyből, szegénysorból induló, majd alapos szakmai felkészülése során minden fontosabb iskolát és országot bejárt, öntudatos mokány ember kitartóan kereste a számára leginkább megfelelő életteret, amelyet végül az alföldi tanyavilágban, Szentesen talált meg. A nagybányai és a szolnoki művésztelep csak rövid ideig tudta magához kötni, szabadságvágya és nyakas elkülönülése legendás volt. Szuggesztív drámai erejű, sajátosan darabos földközeli stílusával Munkácsy eszmeiségének öntörvényű folytatójává vált, ugyanakkor a kortárs európai törekvésekkel is párhuzamosan futottak eredményei. Felfokozott színhasználata a Vadakkal rokonítja, késői korszakának már-már autonóm képi világa megdöbbentően modern hatást kelt.

Ezen a Koszta József művészetét teljes egészében átfogó, közel száz festményt, korabeli fotókat és számos dokumentumot felsorakoztató kiállításon a festő művészi fejlődésének legfontosabb állomásait és változásait egyaránt nyomon követhetjük: a kiállítás elsősorban arra ad választ, hogy a tradicionális hazai képi világ hogyan válik európai színvonalúvá egy olyan művész ecsetvonásai által, aki modern szemmel és európai szemlélettel tudja és meri nézni saját, mindennapi életét, megszokott környezetét.

A kiállítás anyagába a legfontosabb alkotásokon túl olyan ritkán látható képek is bekerültek, amelyeket alig vagy egyáltalán nem láthatott eddig a közönség. Ilyen korábban nem látott újdonság lesz például az a - festő tanulóéveiből származó - mű, amely egy Filippino Lippi festmény másolata, és amely rávilágít arra, hogyan képezte magát az ifjú Koszta József.