Kecskemét város múzeuma egy régi adósság törlesztését tűzte ki célul, amikor munkatársai közös elhatározással a település egy rég letűnt időszakának megidézésére vállalkoztak.

Az elgondolás célja az volt, hogy bemutassuk a több száz évvel ezelőtt élt elődeink szorgalma révén létrejött virágzó gazdaságot. Az ennek hatására egyre változatosabb lehetőségeket nyújtó életmód formái és a helyi műveltség bővülő körei sajátos módon éppen a török hódoltság korában, az 1500-as évek közepétől az 1600-as évek végéig terjedő időszakban teljesedhettek ki először.

Miközben a hatalmas oszmán–török birodalom terjeszkedése megállíthatatlan volt, a Duna–Tisza köze elnéptelenedett vidékén a kecskeméti, valamint az ide húzódott polgárok különféle gazdasági és jogi eszközökkel teremtettek lehetőséget a megmaradás és a gyarapodás érdekében. Köszönhetően az európai konjunktúrának [gazdasági fellendülés], mindez a marha- és juhtartással, kereskedelemmel és az ehhez kapcsolódó feldolgozó iparral, intenzív árucserével foglalkozó családok és szervezett közösségek megerősödésével járt.

Ez volt az az időszak, amikor Kecskemét városa a harci cselekmények között is a béke jegyében, a javak cseréjének és az okos kompromisszumoknak köszönhetően – a szultáni fennhatóság alatt – prosperáló [virágzó] életet biztosított lakóinak. Szultáni fennhatóság alatt ugyan, de kereskedelme révén gyarapodhatott, és ekkor váltak híressé termékei, az alföldi legelők szarvasmarhái, lovai, juhai és a magas fokú kertkultúra terményei. Így vált lehetővé a különböző felekezetekhez tartozók szellemi életének virágzása is.

A kiállítás címadó története ebben az időszakban gyökerezik, számos valódi elemmel gazdagon a szépirodalmi motívumok mellett.

A tárlat elsősorban saját eredeti, és önzetlenségük révén több kecskeméti múzeum, gyűjtemény hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti tárgyi anyag bemutatására épül, szükség szerint kiegészítve rangos hazai és külföldi kölcsönzésekkel, valósághű rekonstrukciókkal.