Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete - Miskolc
Cím: 3530, Miskolc Papszer utca 1.
Telefonszám: (46) 346-875
Nyitva tartás: K-V 10-16
állandó kiállítás, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(20 főig)
3000 HUF
Csoportos belépő
(21-30 fő)
4500 HUF
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF

A Bodrogközben található Karos falu melletti dombvonulaton kerültek elő a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb magyar honfoglalás kori temetői. A kiállítás e temetők 1986–1990 közötti ásatása során feltárt régészeti leleteit mutatja be.


Elit alakulat, plakátA temetőkben megfigyelt férfi, női, valamint gyermeksírok aránya sajátos összetételt tükröz: az itt nyugvó halottak között kiemelkedően magas a férfiak száma. Ezek a férfiak pedig szokatlanul erősen felfegyverzettek, méltóságjelvényekkel gazdagon ellátottak voltak. A sírok közt három, kiemelkedő rangot jelző tárgyakkal (veretes szablya, tarsolylemez, készenléti íjtegez) eltemetett úgynevezett „vezéri sír" is volt: ők lehettek a kalandozó hadjáratok vezetői. A vezérek családtagjai és házi szolgái mellett külön csoportot alkotnak a kíséret harcosainak sírjai. Ez arra utal, hogy az itt élő népességet egykor speciális szempontok szerint válogatták össze.


A karosi temetők használatának idején, a 895–950-es évek között feltehetően a Felső-Tisza-vidéken lehetett a fejedelmi szállásterület, és e temetők lehetnek a fejedelmi kíséret tagjainak a temetői.

 

A régészeti módszerek megismerése hozzásegít minket ahhoz, hogy egy adott világ működésének rendjét megismerhessük. A kiállítás azt mondja el, hogy az ásató régész a karosi temetők térképezése, leleteinek elemzése alapján milyen világot tudott megrajzolni. Ez az elemzési mód alkalmas arra, hogy nemcsak e temetők, de más régészeti lelőhelyek, sőt akár napjaink világát is értelmezhető darabokra bontva megpróbáljuk annak szabályait megérteni.
Mivel nem csak a régésznek van joga gondolkodni a múltról, e kiállításunkban a leletek, a fényképek és az eredeti sírrajzok alapján a látogató maga is megrajzolhatja „saját honfoglalóinak" a világát.

 

A kiállítást három teremben építettük fel.


Az első terem egy bejárható ásatási diorámán keresztül a kutatás és dokumentálás körülményeit mutatja be, úgy, ahogy az a terepen zajlott. Itt végezzük el a temetőtérképek elemzését.


A második terem egy régészeti kutatólaboratórium, ahol a terepen megtalált leleteket tematikusan, egy-egy kérdés köré rendezve mutatjuk be. Kérdéseket teszünk fel, amelyekre a látogatók a laboratórium szekrényeiben, a régészeti leletek között, az ásatási dokumentációban kutatva maguk találják meg a választ.


A harmadik terem az első két teremben tapasztaltak feldolgozását segítő játszó-pihenő tér, jurtával, családi kvízjátékkal, mesékkel, mondákkal a honfoglalás korából.


A kiállítás végigjárható a hagyományos módon, kezdve a temetők kutatástörténetével, befejezve az utolsóként földbe került sírokkal, de elindulhatunk egy önálló felfedezőútra is az első teremben feltett kérdések alapján.


A kiállítás alapvetően a családi felfedezésre épül, nem csak a 10 éven aluli gyermekek számára igényli a szülői közreműködést.