Ajak nemcsak a Rétközben, de egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyedülálló néprajzi, népművészeti hagyományokkal rendelkező település. Az itt élők hosszú ideig megőrizték szokásaikat, viselet- és tánchagyományaikat, hagyományos tárgykultúrájuk sok elemét.

A kiállítás egy módosabb parasztcsalád hagyományos lakáskultúrájából a tisztaszobát mutatja be, amely az 1930-as, 50-es évek időszakát idézi fel. A berendezési tárgyak egykori tulajdonosa, a képen látható Feskó Miklós 2013-ben hunyt el. Tőlük vásárolta meg a Rétközi Múzeum a bútorokat, viseleti darabokkal és egykor a háztartásban használt textilekkel együtt.

Ajak népi építészeti szempontból az alföldi háztípus területéhez tartozik. Többek között erre a háztípusra az a jellemző, hogy a lakóházak háromosztatúak, a helyiségek soros elrendezésűek, azaz egymás után következik a szoba–pitvar–kamra vagy a szoba–pitvar (konyha)–szoba. A ház rövid véggel fordul az utca felé, bejárata a hosszú udvari homlokzatról nyílik. A kétszobájú parasztház már a 18. században sem ritka, de elterjedése csak a 19. század második felétől figyelhető meg. A második szoba elterjedésével megjelent a tisztaszoba, amelynek meghonosodása az alföldi tájakon a 19. század végére tehető. A tisztaszoba a lakóház reprezentatív tere, csak ritkán, ünnepi alkalommal használták, a család presztízsének, a falu társadalmában elfoglalt helyének kifejezője volt. Bútorai díszesebbek, jobb minőségűek voltak, mint a hétköznapokban használt szoba berendezése.

A paraszti lakóházakban a bútorok elrendezése alapvetően kétféle módon történt, párhuzamos (centrális) és sarkos elrendezési formában. Vidékünkön ‒ így Ajakon is ‒ a bútorok párhuzamos elrendezése volt az általános. A bejárattal szemközti fal mindkét sarkában egy-egy ágy állt, előtte székek. Az asztal középen, az ajtóval szemben volt, mögötte karospad. A komód a pad egyik oldalára került, a másik oldalán az üveges kredenc és a kétajtós szekrény, amelyet sifonnak vagy sifonynak is neveztek. A komód környéke a szoba kultikus tere, rajta a szentek szobrai, fölötte szentképek. A berendezés tartozéka most a bölcső is, jelezvén újszülött érkezett a családba. Egészsége megőrzése érdekében, az ártó szellemek távoltartása miatt, nemcsak a bölcsőre, hanem a szekrényre, komódra is piros szalagot kötöttek.

A hagyományos paraszti bútorokat Ajakon előszeretettel díszítették flóderozással, amely tulajdonképpen nemes fát idéző erezet festését jelentette. A településen valamikor Razinger Balázs ‒ a kiállított bútorokat tőle vették ‒ és Kovács Illés asztalosmesterek készítettek ilyen bútorokat megrendelésre.