Eseménynaptár
2019. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.21. - 2019.10.20.
Tiszafüred
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2019.10.23.
Budapest
2019.09.19. - 2019.10.23.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Rétközi Múzeum - Kisvárda
A múzeum épülete
Cím: 4600, Kisvárda Csillag u. 5.
Telefonszám: (45) 405-154, (70) 342-0774
Nyitva tartás: IV.1-X.15.: K-Szo 8:30-16:30, V 8:30-14:30
állandó kiállítás, iparművészet, népi iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Fotó
200 HUF

Ajak nemcsak a Rétközben, de egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyedülálló néprajzi, népművészeti hagyományokkal rendelkező település. Az itt élők hosszú ideig megőrizték szokásaikat, viselet- és tánchagyományaikat, hagyományos tárgykultúrájuk sok elemét.


A kiállítás egy módosabb parasztcsalád hagyományos lakáskultúrájából a tisztaszobát mutatja be, amely az 1930-as, 50-es évek időszakát idézi fel. A berendezési tárgyak egykori tulajdonosa, a képen látható Feskó Miklós 2013-ben hunyt el. Tőlük vásárolta meg a Rétközi Múzeum a bútorokat, viseleti darabokkal és egykor a háztartásban használt textilekkel együtt.


Ajak népi építészeti szempontból az alföldi háztípus területéhez tartozik. Többek között erre a háztípusra az a jellemző, hogy a lakóházak háromosztatúak, a helyiségek soros elrendezésűek, azaz egymás után következik a szoba–pitvar–kamra vagy a szoba–pitvar (konyha)–szoba. A ház rövid véggel fordul az utca felé, bejárata a hosszú udvari homlokzatról nyílik. A kétszobájú parasztház már a 18. században sem ritka, de elterjedése csak a 19. század második felétől figyelhető meg. A második szoba elterjedésével megjelent a tisztaszoba, amelynek meghonosodása az alföldi tájakon a 19. század végére tehető. A tisztaszoba a lakóház reprezentatív tere, csak ritkán, ünnepi alkalommal használták, a család presztízsének, a falu társadalmában elfoglalt helyének kifejezője volt. Bútorai díszesebbek, jobb minőségűek voltak, mint a hétköznapokban használt szoba berendezése.


A paraszti lakóházakban a bútorok elrendezése alapvetően kétféle módon történt, párhuzamos (centrális) és sarkos elrendezési formában. Vidékünkön ‒ így Ajakon is ‒ a bútorok párhuzamos elrendezése volt az általános. A bejárattal szemközti fal mindkét sarkában egy-egy ágy állt, előtte székek. Az asztal középen, az ajtóval szemben volt, mögötte karospad. A komód a pad egyik oldalára került, a másik oldalán az üveges kredenc és a kétajtós szekrény, amelyet sifonnak vagy sifonynak is neveztek. A komód környéke a szoba kultikus tere, rajta a szentek szobrai, fölötte szentképek. A berendezés tartozéka most a bölcső is, jelezvén újszülött érkezett a családba. Egészsége megőrzése érdekében, az ártó szellemek távoltartása miatt, nemcsak a bölcsőre, hanem a szekrényre, komódra is piros szalagot kötöttek.


A hagyományos paraszti bútorokat Ajakon előszeretettel díszítették flóderozással, amely tulajdonképpen nemes fát idéző erezet festését jelentette. A településen valamikor Razinger Balázs ‒ a kiállított bútorokat tőle vették ‒ és Kovács Illés asztalosmesterek készítettek ilyen bútorokat megrendelésre.