Segesd királynéi városának török kori pusztulásából látható egy részlet. A királynék fényes, XIII-XIV. századi rezidenciája a mai Segesd legmagasabb pontján, Felső-Segesden állt a ma ferences kolostortól és a templomtól ÉNY-ra. Egy magas lakótoronnyal ellátott, sánccal és árokkal erődített, háromszög alakú várban épülhetett fel a tégla és faragott kövekkel díszített kastély. Innen ismert egy korai kápolna maradványa is. Magas rangú királyi tisztségviselők, ispánok és bánok temetkeztek ide. 1319-1346 között a Gutkeled nembeli híres Amadé fia Miklós, Anjou Károly Róbert fő támogatója, Kaposújvár (Kaposvár) ura, Szlavónia bánja és a királyné segesdi főispánja és fiai is itt kaptak díszes sírhelyet. 1417-től előbb a Marczaliak, majd az ugyancsak főrangú Báthory család a birtokosa. 1566 és 1696 között itt is a török az úr. A végvári harcok idején többször, legalább hétszer felégették.

Az egyik ilyen pusztulásnak a rekonstrukciója látható a terepasztalon. Az 1981-től megkezdett kutatások több helyen is rögzítették ezeket a pusztulásokat. A különböző kőmaradványok és a közöttük található égésnyomok utalnak a nagyobb arányú tűzesetre. Megolvadt bronz és vastárgyak jelzik ugyancsak ezt a váratlan tragédiát. A beomló épületek alatt ott maradtak a különböző tárgyak.

A pusztulás utáni terepegyengetések nyomán föléjük új épületek kerültek. Az 1570 tájából épült török palánkvár alól először a XVIII. századi ferences kolostor építésekor bontanak ki emlékeket. Így kerül elő 1756. március 13-án, a régi vár köveinek eltakarításakor a vár helyén egy hatalmas oszlop nemzetiségi címerrel... "12 ökörrel húzatták el innen a rezidenciába".

Ekkor kerültek elő az itt látható angyalos kőfaragvány. Báthory Katalinnak, Marczali György somogyi főispán feleségének az emléktáblája. Ez a XV. század második felében már virágzó somogyi reneszánsz legfontosabb bizonyítéka.