Eseménynaptár
2022. május
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2022.05.17. - 2022.05.29.
Fehérvárcsurgó
2022.05.07. - 2022.07.20.
Verőce
2022.05.06. - 2022.05.06.
Eger
2022.05.06. - 2022.06.17.
Székesfehérvár
2022.05.06. - 2022.09.18.
Dunaújváros
2022.05.05. - 2022.11.27.
Budapest
2022.05.04. - 2022.08.03.
Budapest
2022.05.02. - 2022.06.10.
Eger
2022.04.30. - 2022.09.04.
Pécs
2022.04.28. - 2022.05.22.
Székesfehérvár
2022.04.26. - 2022.05.29.
Budapest
2022.04.22. - 2022.11.27.
Budapest
Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum - Gödöllő
A múzeum bejárata
Cím: 2103, Gödöllő Páter Károly utca 1.
Telefonszám: (28) 410-210, (28) 522-000 /1050
Nyitva tartás: H-P 9-16, Szo 9-14
állandó kiállítás, élelmiszeripar, gazdaság, gépipar, ipar, malomipar, mezőgazdaság, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
2000 HUF
/ család
Tárlatvezetés
5000 HUF
Fotó
1500 HUF
Videó
2500 HUF
Az élelemtermelés minden korban magas energia igényű tevékenység volt. Az elmúlt évszázadokban az élelem előállítása nehéz fizikai munka volt. Az ember korán felismerte, hogy az élelem-termelés növelésének az emberi erő a korlátja. A szél és víz energia felhasználása így mérföldkő volt az agrártermelés fejlődéstörténetében.
Részlet a kiállításból
A víz és szélenergia technikatörténete egyben a megújuló energia felhasználásának története. Az ember a szélerőt először vitorlába fogva használta fel, így megszabadítva magát az evezés nehéz és fárasztó munkájától. A vitorlák később megjelentek a szélkerekeken, amelyekkel vízemelőket, malomköveket hajtottak meg. Az első szélmalmok már az i.e. első évezredében használatban voltak.

Szélerőgépről adott hírt Sven Hedin svéd kutató, aki a huszadik század elején leírta az iráni-afgán határon lévő Nehben megtalált és rekonstruált i.e. második-első évezredben épített szélerőművet. A szélerőmű tulajdonképpen több, függőleges tengelyű szélkerékből állt, amit öntözővíz átemeléséhez használtak erőforrásul. A függőleges tengelyű szélkereket követte a vízszintes tengelyű, amely fokozatosan az egész világon elterjedt. A mezőgazdaság termelésben való alkalmazása hazákban is általánosan elterjedt, erről tanúskodnak az országban számos helyen megőrzött szélmalmok.

A vízi energia hasznosítása a mezőgazdasági termelésben a szállítások, az öntözés és terményfeldolgozás területén bontakozott ki a legjobban. A vízben rejlő energia kétféleképpen hasznosul, egyrészt a mozgása által - mozgási energia (folyóvizek)- másrészt a helyzeténél fogva - helyzeti energia (magasabb helyről az alacsonyabb helyre lezúduló víz).

A víz mozgási energiáját már az ősember is ismerhette. Az i.e. 4000 évből már ismert a bödöncsónak és a különböző típusú, papirusz-, parafa, balsafa, káka-, katamarán, felfújható állatbőr tutajok. Általánosan elterjedt hasznosítási mód az élelem előállításban a vízimalmok alkalmazása. De számos egyéb egyszerű gép meghajtására is szolgáltak a vízikerekek.