Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.15. - 2019.09.15.
Veszprém
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.14. - 2019.09.14.
Budapest
2019.09.14. - 2019.09.14.
Budapest
2019.09.14. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.09.14. - 2019.09.14.
Vác
2019.09.14. - 2019.09.14.
Zirc
2019.09.13. - 2019.09.13.
Budapest
2019.09.13. - 2019.09.13.
Budapest
2019.09.13. - 2019.09.13.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.10.
Debrecen
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2019.09.07. - 2019.10.12.
Kaposvár
2019.08.28. - 2019.10.06.
Budapest
Helytörténeti Múzeum - Kunszentmárton
A múzeum bejárata
Cím: 5440, Kunszentmárton Kerületiház utca 8.
Telefonszám: (56) 461-518
Nyitva tartás: K-Szo 9-12, 13-16.30
állandó kiállítás, Bronzkor, Ókor, Őskor, régészet, Római kor, történelem, Vaskor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(min. 10 fő)
80 HUF
Belépő felnőtteknek
200 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
100 HUF
Tárlatvezetés
1500 HUF
A kiállítás első fele - a tárgyakban igen gazdag kunszentmártoni lelőhelyek anyagán kívül - Öcsöd-Kováshalom, Tiszazug-Kisrétpart, Nagyrév-Zsidóhalom, Tiszazug-Kéménytető, Pusztaistvánháza ásatásainak eredményeit mutatja be. Időben a neolitikumtól a középkorig terjedő időszakot öleli fel. Neolitkori kőbalták, pattintott kőeszközök nyitják a kiállítást.

A rézkorból edényeket, csontból készült eszközöket, hatalmi jelvényeket és ékszereket láthatunk.

A bronzkorban kezdődött meg a többrétegű telepek, az un. tellek kialakulása. Az így keletkezett halmokból kerültek elő a vitrinekben látható bronzbalták, karperecek, ruhatűk, gyűrűk.

Hazánk földjén a vaskor második felében jelentek meg a kelta törzsek. Magukkal hozták a fazekaskorong ismeretét, és széles körben elterjesztették a vas használatát. Öltözetüket - a kiállításon is látható - hólyagos karperecek, lábperecek, fibulák egészítették ki.

A keleti eredetű lovasnép, az avarok emlékeit főként temetőkből ismerjük. Az előkelő férfiakat rangjuknak megfelelően, veretekkel díszített övvel, teljes fegyverzetben, a nőket finom kivitelű, értékes ékszerekkel temették el.

A legifjabb régészeti leletek a középkorból származnak: Tiszazug udvarházának feltárásakor találták a múzeumban látható pallost, főzőedényeket, korsókat.

Az Árpád-korban létrejött település fejlődésének jelentősebb állomásait a kiállítás második, helytörténeti része ismerteti meg a látogatókkal. A területre IV. Béla király uralkodása alatt települtek be a kunok. A török korban a falu többször is elnéptelenedett, s csak 1717-től érkeztek ide a jász betelepülők. Térképek, régi iratok vallanak ezekről az évekről.

Az iparosok jelentős szerepet töltöttek be a település történetében. Már 1769-ben létrejött az első céh, mely huszonnyolc mestert tartott számon. Mivel Kunszentmárton ekkor még nem tartozott a városi rangú települések közé, ez rendkívüli dolognak számított. A fennmaradt tárgyak, iratok végigkövetik a 19. század mesterembereinek hétköz- és ünnepnapjait.

Gazdag dokumentáltságú Kunszentmárton várossá válásának időszaka is. A település a 19. század folyamán kapott vezető szerepet a Tiszazugban, s vált e terület társadalmi, gazdasági, kulturális életének központjává. A kiállítás ennek a folyamatnak is emléket állít.