Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.25. - 2020.01.25.
Debrecen
2020.01.25. - 2020.01.25.
Budapest
2020.01.25. - 2020.04.15.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Debrecen
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.05.03.
Budapest
2020.01.24. - 2020.02.29.
Győr
2020.01.23. - 2020.01.23.
Budapest
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hódmezővásárhely
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hajdúböszörmény
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
Helytörténeti Múzeum - Kunszentmárton
A múzeum bejárata
Cím: 5440, Kunszentmárton Kerületiház utca 8.
Telefonszám: (56) 461-518
Nyitva tartás: K-Szo 9-12, 13-16.30
állandó kiállítás, Bronzkor, Ókor, Őskor, régészet, Római kor, történelem, Vaskor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(min. 10 fő)
80 HUF
Belépő felnőtteknek
200 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
100 HUF
Tárlatvezetés
1500 HUF
A kiállítás első fele - a tárgyakban igen gazdag kunszentmártoni lelőhelyek anyagán kívül - Öcsöd-Kováshalom, Tiszazug-Kisrétpart, Nagyrév-Zsidóhalom, Tiszazug-Kéménytető, Pusztaistvánháza ásatásainak eredményeit mutatja be. Időben a neolitikumtól a középkorig terjedő időszakot öleli fel. Neolitkori kőbalták, pattintott kőeszközök nyitják a kiállítást.

A rézkorból edényeket, csontból készült eszközöket, hatalmi jelvényeket és ékszereket láthatunk.

A bronzkorban kezdődött meg a többrétegű telepek, az un. tellek kialakulása. Az így keletkezett halmokból kerültek elő a vitrinekben látható bronzbalták, karperecek, ruhatűk, gyűrűk.

Hazánk földjén a vaskor második felében jelentek meg a kelta törzsek. Magukkal hozták a fazekaskorong ismeretét, és széles körben elterjesztették a vas használatát. Öltözetüket - a kiállításon is látható - hólyagos karperecek, lábperecek, fibulák egészítették ki.

A keleti eredetű lovasnép, az avarok emlékeit főként temetőkből ismerjük. Az előkelő férfiakat rangjuknak megfelelően, veretekkel díszített övvel, teljes fegyverzetben, a nőket finom kivitelű, értékes ékszerekkel temették el.

A legifjabb régészeti leletek a középkorból származnak: Tiszazug udvarházának feltárásakor találták a múzeumban látható pallost, főzőedényeket, korsókat.

Az Árpád-korban létrejött település fejlődésének jelentősebb állomásait a kiállítás második, helytörténeti része ismerteti meg a látogatókkal. A területre IV. Béla király uralkodása alatt települtek be a kunok. A török korban a falu többször is elnéptelenedett, s csak 1717-től érkeztek ide a jász betelepülők. Térképek, régi iratok vallanak ezekről az évekről.

Az iparosok jelentős szerepet töltöttek be a település történetében. Már 1769-ben létrejött az első céh, mely huszonnyolc mestert tartott számon. Mivel Kunszentmárton ekkor még nem tartozott a városi rangú települések közé, ez rendkívüli dolognak számított. A fennmaradt tárgyak, iratok végigkövetik a 19. század mesterembereinek hétköz- és ünnepnapjait.

Gazdag dokumentáltságú Kunszentmárton várossá válásának időszaka is. A település a 19. század folyamán kapott vezető szerepet a Tiszazugban, s vált e terület társadalmi, gazdasági, kulturális életének központjává. A kiállítás ennek a folyamatnak is emléket állít.