2020.07.05.
Debreceni Művelődési Központ

Flashmobbal emlékeztek meg Trianon 100. évfordulójára

2020.07.03.
Havanna Kiállítóhely és Múzeumi Foglalkoztató

Ideiglenesen bezárt az intézmény

2020.07.03.
Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatása a regéci várban

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.07.02.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Július 7-től a Capa Központ összes kiállítása látogatható

2020.07.02.
Erkel Ferenc Múzeum

Ismét nyitva a gyulai kiállítóhelyek

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.07.02.
Janus Pannonius Múzeum

A nagy háború - egy hadifogoly naplójából

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, bányászat, gazdaság, ipar, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A Kárpát-medencében már 40-50000 évvel ezelőtt is tudatosan termelték ki a jól hasadó kovaféleségeket. A neolitikum legjelentősebb kovabányászattal kapcsolatos leletanyagai a sümegi Mogyorósdombról, a miskolci Avasról és a tatai Kálváriadombról kerültek elő.

A bronzkor fejlett fémfeldolgozásáról tanúskodnak a Velem Szent Viden végzett ásatások leletei: öntőlepény, lándzsahegyek, tokos balta.

A Római Birodalom Erdélyben (Dacia), a Kr. e. 107-től nemesércbányákat műveltetett. Az aranytermelés igazgatási központja Zalatna /Ampelum/, míg a termelési központja Verespatak /Alburnus Maior/ volt.

A magyar királyság nemesfém bányászata a 16. századig meghatározó jelentőségű volt Európa gazdálkodásában. Az első betelepülő bányászok Gizella királyné kíséretével érkeztek. A tatárjárás utáni újjáépítéshez is elsősorban német nyelvű bányászokat telepítettek le, és az általuk lakott bányatelepeket IV. Béla emelte bányavárosi rangra.

A koraközépkorban jelentős volt sóbányászatunk, melynek bevétele a királyi jövedelmek kb. 10%-át tette ki.

Károly Róbert nevéhez fűződik az első országos hatályú bányajogi dekrétum. Mátyás 1486-ban megerősítette a bányavárosok kiváltságait, és elengedte a kincstár részére fizetendő adót.

Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el.

Erdélyben az aranybányászat központja 1301-től 1550-ig az Erdélyi Érchegység volt, azok a területek, ahol már a római birodalom alatt is bányásztak. A helyi bányászat legjelentősebb ága azonban a kősó kitermelése volt.

A 18. század a magyar ércbányászat újabb virágkora volt, amikor a bányák már igazi nagyüzemként működtek. Selmecbányán évente 35-40000 kg volt a kincstári ezüstbányászat termelése. A jövő bányászatát a 19. század elején az eddig kis jelentőségű vasércbányászat és a kőszénbányászat reprezentálták, amelyek a termelt értékek tekintetében a század közepére már megelőzték a nemes- és színesérctermelést. Az első szénbányánk, a Sopron melletti Brennbergbányán nyílt.

A 20. századi magyar bányászat modern nagyiparként van jelen gazdaságtörténetünkben, annak ellenére, hogy a trianoni döntés végleg megváltoztatta a magyar bányászat belső szerkezetét. A legjelentősebb vállalkozások a kőszénbányászathoz kapcsolódtak.

A magyar bányászatot a politika a II. világháborút követő évtizedek egyik szimbolikus erejű iparágává változtatta. Az iparág eredményei és találmányai a magyar bányászat 20. századi utolsó nagy periódusát fémjelzik. 1990-től bányászatunk gyökeresen megváltozott, a mélyművelésű szénbányák nagy része bezárt, így a legismertebb szénbányánk a Mátrai Erőmű működtetéséhez szükséges lignitet termelő visontai külfejtés lett.