Eseménynaptár
2018. június
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2018.06.20. - 2018.07.31.
Budapest
2018.06.20. - 2018.08.05.
Budapest
2018.06.19. - 2018.11.04.
Budapest
2018.06.18. - 2018.06.22.
Budapest
2018.06.17. - 2018.06.17.
Budapest
2018.06.16. - 2018.12.31.
Debrecen
2018.06.15. - 2018.09.09.
Budapest
2018.06.14. - 2018.07.31.
Budapest
2018.06.12. - 2018.10.28.
Kaposvár
2018.05.31. - 2018.07.01.
Miskolc
2018.05.30. - 2018.08.12.
Budapest
2018.05.26. - 2018.06.30.
Nemesvámos - Baláca
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Dráva Múzeum - Barcs
A Barcsi Önkéntes Tűzoltó Egylet címere
Cím: 7570, Barcs Széchenyi utca 22.
Telefonszám: (82) 463-207, (82) 462-817
Nyitva tartás: X.1-IV.31.: H 13-16, P 8-12, K-Szo 10-12, 13-16
V.1-XI.30.: H 13-16, K-V 10-12, 13-17:30
állandó kiállítás, gazdaság, hajózás, halászat, helytörténet, közlekedés, mesterségek, régészet, szolgáltatás, történet, vasút
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Tárlatvezetés
1000 HUF
Állandó kiállításunk Barcs életét és kultúráját mutatja be a kezdeti időktől egészen a közelmúltig. Ennek megfelelően először azokat a régészeti leleteket mutatjuk be, amelyek Barcson és környékén kerültek elő, és bepillantást engednek a történelem előtti időkben itt élt emberek életébe. A régészeti lelőhelyeken legnagyobb számban a mindennapi élet eszközei, tárgyai kerülnek elő. A vitrineket szemlélve bepillantást nyerhetünk elődeink otthonaiba is. Zömében kerámiákat látunk, melyeknek anyaga évezredekig ellenállt az idő rombolásának. Egy-egy jellegzetes kerámia alapján a lelőhelyek kora meghatározható.

A török hódoltság időszaka (1526-1686) Barcs történetében kétszeresen is fordulópontot jelent. Egyrészt mivel a gyakori dúlások és fosztogatások következtében a lakosság elmenekült, illetve teljesen kicserélődött, Barcs három nemzetiségű településsé vált, másrészt pedig a hódoltság végét követő időszaktól már nem csak tárgyi, hanem írásos történeti dokumentumok is nagyobb számban maradtak fönn. A hódoltság idején fennállt barcsi török palánkvár a város legjelentősebb régészeti lelőhelye, amelynek teljes feltárása napjainkban is folyik.

A környék népének életében meghatározó szerepet játszott a Dráva folyó. A varsa, a szigony és a vetőháló a hagyományos halászat nélkülözhetetlen eszközei voltak. Munkaeszközeiket a halászok halászládában tárolták. Az egyik utolsó barcsi halász ládája és fényképe is kiállításunkat gazdagítja.

A céhek a kézművesek nagy hatáskörrel rendelkező, szakmánkénti testületei vagy egyesülései voltak a feudalizmus korában. Rendkívül zárt, szigorú szabályok között élő közösségek voltak. Élükön a céhmester állt, aki a céh összetartozásának jelképeit, a céhládát, a védőszent szobrát, a céhkancsót stb. őrizte. A kiállításban látható a Barcsi Vegyes Céh által Resetár János takács legény számára 1840-ben kiállított Vándorló Könyv. Ez a dokumentum őrizte meg a céh addig ismert egyetlen, vörös viaszba nyomott pecsétlenyomatát.

Takácsok és parasztasszonyok egyaránt készítettek különféle ruhákat és szőtteseket. A kész textilt színes hímzéssel díszítették. A barcsi díszítőművészetre jellemző motívumgazdagság és sokszínűség a városunkban lakó különböző etnikai csoportok együttes jelenlétének köszönhető. A török kiűzésére irányuló felszabadító háború alatt teljesen elnéptelenedett Barcsra ugyanis a 18. század folyamán magyarok, németek és horvátok is költöztek, akiket a 19. században a beás cigányok követtek. A több nemzetiség által lakott Barcsnak tehát közel 300 éves hagyománya van.

A kiállítást lezárásaként a polgári családok életéből villantunk fel részleteket. Azt a jelentős változást szeretnénk érzékeltetni, mely a Barcson is megjelenő polgárságnak volt köszönhető. Fejlődött a kereskedelem, a vasúti közlekedés és a drávai hajózás, valamint több jelentős üzem is létesült. A településen pezsgő társadalmi élet folyt. Barcs 20. századi fejlődése az 1979. évi várossá avatásában csúcsosodik ki.

Mészáros Ádám, Banicz László