Eseménynaptár
2021. október
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2021.10.21. - 2021.10.21.
Székesfehérvár
2021.10.21. - 2021.10.21.
Paks
2021.10.21. - 2021.10.21.
Budapest
2021.10.21. - 2021.10.21.
Debrecen
2021.10.21. - 2021.10.21.
Martfű
2021.10.21. - 2021.10.28.
Hódmezővásárhely
2021.10.20. - 2021.10.20.
Budapest
2021.10.20. - 2021.10.20.
Miskolc
2021.10.20. - 2021.10.20.
Budapest
2021.10.20. - 2021.11.20.
Herend
2021.10.20. - 2021.11.20.
Salgótarján
2021.10.19. - 2021.10.19.
Budapest
2021.10.16. - 2021.11.21.
Budapest
2021.10.16. - 2022.01.31.
Szarvas
2021.10.14. - 2021.12.31.
Zirc
2021.10.12. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.12. - 2022.01.30.
Szolnok
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.09. - 2021.11.09.
Makó
Falumúzeum, Nagytarcsa - Nagytarcsa
Falumúzeum, Nagytarcsa
Cím: 2142, Nagytarcsa Múzeumkert u. 21.
Telefonszám: (70) 379-8262
Nyitva tartás: K-Sze 10-16, Cs-P 10-14
állandó kiállítás, helytörténet, régészet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
250 HUF
Belépő diákoknak
(belföldi)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(belföldi)
100 HUF
A Gödöllői dombsághoz tartozó település kedvező földrajzi viszonyai már ősidők óta idevonzották az embereket. A talált edénytöredékek alapján falunkban a településnyomok kora a neolitikum (Kr.e. 5500-2300) vonaldíszes cserépedénykultúrájának idejére tehető.
Nagytarcsa címere
A rézkor emberének tárgyai - az obszidián magkő (tokaji vulkáni üveg), és az abból pattintott kőkés, a füles köcsög stb. - egy zsugorítva eltemetett rézkori férfi csontváza mellett feküdtek.

A szkítakor emlékei a szobros csörgők, melyeket a délorosz sztyeppékről idetelepült lovasnomád nép hozott magával. Az egyiken álló, a másikon összeroskadó bika szobra van. A csörgők belsejében vasgolyók mozognak. Ezeket az eszközöket 2500 évvel ezelőtt a sámánok használták szertatásaik alkalmával, amelyeket a föld jobb terméséért, az állatok szaporodásáért és az ellenségeik feletti győzelemért végeztek. Szertartásaikat mindenkor áldozatokkal kísérték. Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a csörgők és a csengők együttes hangja harmónikusan összecseng, vagyis tudatosan öntötték ki olyan formára, amilyenek.

A szkíták után a szarmaták jazig törzse jelent meg területünkön - Pannónia rómaiak által történt megszállásával egyidőben. Telepük az Urasági dűlőben volt: az ott talált leletek bizonyítják ezt.

A magyar honfoglalás korából származó leletanyagból, a X. század végi köznépi temető sírjaiból megtudjuk, milyen díszeket viseltek, milyen eszközeket használtak az akkor idetelepült magyarok. Megtekinthetjük azokat a birka bokacsontokat is, melyek egy gyermek kockajátékaként szolgáltak.

Az Árpád-kori éremleletből 4 darab látható a kiállításon. A teljes leletanyagot, a közel 5000 db ezüst pénzt egy cserépedénybe téve rejtették a földbe 1241-ben, valószínűleg a tatárok elől. Abban a korban ennyi pénzért 37 ökröt vagy két páncélt is lehetett venni.

A falu további történetét oklevelek, birtokszerzésről szóló iratok, adójegyzékek segítségével kísérhetjük nyomon. Megtudhatjuk azt is, hogy a török korban is fennállt a falu, és csak a felszabadító háború során dúlták fel. A Rákóczi szabadságharcról csíktarcsai katonák névsora tanúskodik, gazdasági iratok ismertetik az 1848-as állapotokat, az 1900-as névváltozást okirat bizonyítja: a falut azóta hívják Nagytarcsának. A kiállításon természetesen bemutatásra kerül a XX. század is - korabeli újságok, iratok, röplapok, fényképek, pénzek segítségével. A fotókon az általános iskola építését, s a községfejlesztés néhány fontos állomását is megtekinthetik az érdeklődők.