Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Falumúzeum, Nagytarcsa - Nagytarcsa
Falumúzeum, Nagytarcsa
Cím: 2142, Nagytarcsa Múzeumkert u. 21.
Telefonszám: (70) 379-8262
Nyitva tartás: K-Sze 10-16, Cs-P 10-14
állandó kiállítás, földművelés, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
250 HUF
Belépő diákoknak
(belföldi)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(belföldi)
100 HUF
Az kiállításon megtekinthető eszközök közül a legtöbbet a parasztember maga készítette: télen, valamint a mezőgazdasági munka szüneteiben. Az eszközök díszítése és formája az alkotó ember ötletességét, a szép iránti érzékét bizonyítja.

A látnivalókban igen gazdag kiállításon elsőként a szőlőtermesztés eszközeivel ismerkedhetünk meg. Megtekinthetünk pl. egy gyermekek számára készült puttonyt, valamint szőlőprést és bortölcsért is láthatunk. A pálinkás kishordót a község utolsó bognármestere készítette 1917-ben.

A földművelő eszközei közül érdekes a trágyahúzó villa története, melyet a századfordulón még nem a mezőgazdaságban használták. Amikor még a lakóházakat nád vagy zsúp fedte, tűzvédelmi előírások tették kötelezővé, hogy ez a hosszú nyelű, kétágú, derékszögben hajlított vasvilla a tűzcsapóval együtt a kút mellett legyen, hogy tűz esetén a meggyulladt háztető égő részét ezzel tépjék ki a tetőből és rántsák le a földre. Miután a nádat, zsúpot cseréppel ill. palával váltották fel, erre az eszközre már nem volt szükség. A parasztember a határban használta tovább: a szalmás trágyát ezzel húzta le a szekérről.

A kiállításon megismerkedhetünk a szántás, a boronálás és a vetés eszközeivel is. A vetés után a mezőgazdaságban egy kis időre szünetelt a munka. Persze ezalatt is volt mit tenni: a szerszámokat ilyenkor lehetett pótolni, javítani. Ehhez kellett a faragószék, valamint a vonókés is, amely a szerszámnyél megmunkálására szolgált.

Amikor a gabona megérett, az aratás következett: az itt felhasznált eszközök igen egyszerűek, de a munka velük rendkívül nagy erőfeszítést igényelt. A kaszát aratáskor rendcsapóval szerelték fel, hogy a levágott gobanát egyirányba döntse, könnyebb, gyorsabb munkát biztosítva így a marokszedőnek. A felszedett, kötélbe rakott gabonaköteget (markot) az arató férfi kötötte kévébe. A keresztekbe rakott gabonát vendégoldallal megszélesített szekéren hordták haza a szérűre. Ott asztagba (nagy kazlak) rakták, itt várta meg a cséplést, azaz a mag kipergetését a kalászból.

A bemutatott tárgyak közül - természetesen - nem maradhatnak ki az állattartáshoz, a sütéshez, a fonáshoz, a házépítéshez stb. használt eszközök sem. Ám ezek bemutatására ismertető szövegünk nem törekszik, hiszen csak rövid ízelítőt kívánt nyújtani a kiállítás gazdag anyagából, melyet érdemes személyesen is megtekinteni.