Eseménynaptár
2023. május
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2023.05.29. - 2023.05.29.
Gyula
2023.05.28. - 2023.05.28.
Budapest
2023.05.28. - 2023.05.29.
Szentendre
2023.05.28. - 2023.05.29.
Ópusztaszer
2023.05.26. - 2023.05.26.
Debrecen
2023.05.26. - 2023.05.26.
Budapest
2023.05.26. - 2023.06.26.
Makó
2023.05.26. - 2023.09.03.
Budapest
2023.05.26. - 2023.09.17.
Pécs
2023.05.26. - 2023.07.26.
Budapest
2023.05.25. - 2023.05.25.
Szombathely
2023.05.25. - 2023.05.25.
Debrecen
2023.05.25. - 2023.05.25.
Nyíregyháza - Sóstó
2023.05.24. - 2023.05.24.
Budapest
2023.05.21. - 2024.03.31.
Vác
2023.05.19. - 2023.09.30.
Dunaújváros
2023.05.19. - 2023.06.16.
Székesfehérvár
2023.05.18. - 2023.11.18.
Balassagyarmat
2023.05.18. - 2023.06.18.
Szekszárd
2023.05.18. - 2023.10.01.
Budapest
Falumúzeum, Nagytarcsa - Nagytarcsa
Falumúzeum, Nagytarcsa
Cím: 2142, Nagytarcsa Múzeumkert u. 21.
Telefonszám: (70) 379-8262
Nyitva tartás: K-Sze 10-16, Cs-P 10-14
állandó kiállítás, földművelés, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
250 HUF
Belépő diákoknak
(belföldi)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(belföldi)
100 HUF
Az kiállításon megtekinthető eszközök közül a legtöbbet a parasztember maga készítette: télen, valamint a mezőgazdasági munka szüneteiben. Az eszközök díszítése és formája az alkotó ember ötletességét, a szép iránti érzékét bizonyítja.

A látnivalókban igen gazdag kiállításon elsőként a szőlőtermesztés eszközeivel ismerkedhetünk meg. Megtekinthetünk pl. egy gyermekek számára készült puttonyt, valamint szőlőprést és bortölcsért is láthatunk. A pálinkás kishordót a község utolsó bognármestere készítette 1917-ben.

A földművelő eszközei közül érdekes a trágyahúzó villa története, melyet a századfordulón még nem a mezőgazdaságban használták. Amikor még a lakóházakat nád vagy zsúp fedte, tűzvédelmi előírások tették kötelezővé, hogy ez a hosszú nyelű, kétágú, derékszögben hajlított vasvilla a tűzcsapóval együtt a kút mellett legyen, hogy tűz esetén a meggyulladt háztető égő részét ezzel tépjék ki a tetőből és rántsák le a földre. Miután a nádat, zsúpot cseréppel ill. palával váltották fel, erre az eszközre már nem volt szükség. A parasztember a határban használta tovább: a szalmás trágyát ezzel húzta le a szekérről.

A kiállításon megismerkedhetünk a szántás, a boronálás és a vetés eszközeivel is. A vetés után a mezőgazdaságban egy kis időre szünetelt a munka. Persze ezalatt is volt mit tenni: a szerszámokat ilyenkor lehetett pótolni, javítani. Ehhez kellett a faragószék, valamint a vonókés is, amely a szerszámnyél megmunkálására szolgált.

Amikor a gabona megérett, az aratás következett: az itt felhasznált eszközök igen egyszerűek, de a munka velük rendkívül nagy erőfeszítést igényelt. A kaszát aratáskor rendcsapóval szerelték fel, hogy a levágott gobanát egyirányba döntse, könnyebb, gyorsabb munkát biztosítva így a marokszedőnek. A felszedett, kötélbe rakott gabonaköteget (markot) az arató férfi kötötte kévébe. A keresztekbe rakott gabonát vendégoldallal megszélesített szekéren hordták haza a szérűre. Ott asztagba (nagy kazlak) rakták, itt várta meg a cséplést, azaz a mag kipergetését a kalászból.

A bemutatott tárgyak közül - természetesen - nem maradhatnak ki az állattartáshoz, a sütéshez, a fonáshoz, a házépítéshez stb. használt eszközök sem. Ám ezek bemutatására ismertető szövegünk nem törekszik, hiszen csak rövid ízelítőt kívánt nyújtani a kiállítás gazdag anyagából, melyet érdemes személyesen is megtekinteni.