Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ - Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény - Nagykőrös
Arany János Muzeum a "Nagy Tanári Kar" emlékművel
Cím: 2750, Nagykőrös Ceglédi út 19.
Telefonszám: (20) 950-9560, (53) 583-553
Nyitva tartás: IV.1-IX.30.: Cs-Szo 13-17
1848, állandó kiállítás, Árpád-kor, helytörténet, Korai újkor, Középkor, művelődéstörténet, politikatörténet, Török hódoltság, történelem, történet, Újkor, XIX. század, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
6000 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
3000 HUF
A kiállítás címe egy népdal töredéke, amelyet Nagykőrös Tetétlen pusztáján hallott az idős pásztorember ajkáról énekelni Arany János. Az állandó kiállítás mint regionális kiállítás bemutatja Nagykőrös mezővárost, s annak hírességére helyezi a súlypontot.

A honfoglalást megelőző korokból páratlan értékű az aranyveretes avar fejedelmi kard. A honfoglalás korából övveret, nyíl darabjai ismeretesek. Az Árpád-korban több templomos hely létezett Nagykőrös környékén. A XIV-XV. század folyamán ezek elnéptelenedtek, s ezáltal növekedett meg Nagykőrös jelentősége: kialakult a tágas határa, amely a mezőgazdálkodás számára biztosított kedvező feltételeket. A középkori falvak értékes régészeti leletanyagában unikális érték a XIII. század ludasi körmeneti kereszt ún. tollkoronás Krisztus korpusszal.

A török hódoltság korában (1541-1686) Nagykőrös mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben megerősödött. A kiállítás érdekességei közé tartoznak a külterjes állattartás eszközei, valamint a mezővárosokra oly jellemző fejlett kézműipar emlékei (pl. Szabó Céh ezüst pecsétnyomója 1617-ből, az ezüst céhpohár 1629-ből, az ötvös Céh pecsétnyomója 1666-ból).

A XVIII. században, a XIX. század első felében újabb céhszervezetek alakultak meg (pl. takácsoké 1725-ben, a kovácsoké 1750-ben, ácsoké 1804-ben, szűrszabóké 1830-ban). Míves kovácsoltvas szerszámok reprezentálják a mezőgazdaságot (ekevas, szénavágók, amelyek között Magyarországon a legkorábban ismert 1786-ban készült). A túróeke érdekességnek számít, akárcsak a szárazmalom makettje, valamint az egykor igen híres nagykőrösi szőlészet és borászat eszközállománya.

A város egyöntetűen kiállt az 1848-as forradalom eszmeisége mellett, s tettekkel is adózott a hadszíntereken nemzetőrként, s a reguláris hadsereg tagjaiként. A nagykőrösi kaszárnyában toborozták 1848 őszén a 13. Hunyadi, majd a 16. Károlyi honvéd huszárezredeket.

A szabadságharc bukása után Nagykőrös a református gimnáziuma révén vált a nemzeti kultúra oltalmazójává. Arany János 1851. november elején érkezett a városba, s 1860-ig tanított a gimnáziumban. Kitűnő tanártársai (közöttük Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor történészek, Szabó Károly műfordító, bibliográfus) szellemi központtá varázsolták Nagykőröst. Összesen heten váltak a Magyar Tudományos Akadémia tagjaivá. A kiállítás kiemelkedő része az Arany János nevével fémjelzett mezővárosi szellemi virágkor. Arany János értékes dolgozatjavításai mellett fontos helyet foglalnak el a családi vonatkozású dokumentumok és tárgyak (pl. Arany Juliska ezüstpénzekből készült karkötője, Arany Jánosné brosstűje). Arany János irodalmi munkásának dokumentumai. A kiállításban látható a "Nagyidiai cigányok", "Katalin", "Szent László füve", "A fülemüle" költeményeinek kéziratai). Arany János munkásságának döntő többsége Nagykőrösön valósult meg, teljesedett ki, s ennek halhatatlan részét alkotja a balladaköltészete, a Hunyadi-balladakör.

Dr. Novák László Ferenc