2023. március 29. szerda
Auguszta
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum - Gödöllő
 |
Cím: 2100, Gödöllő Grassalkovich Kastély
Telefonszám: (28) 420-331, (28) 430-864
E-mail: muzeologusok@kiralyikastely.hu
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: H-V 10-18 (pénztár 17.00-ig)
Az állandó kiállítás egyénileg megtekinthető. II.9-III.31.: H-P 10-16 (pénztár 15.00-ig), Szo-V 10-17 (pénztár 16.00-ig) A téli nyitvatartás alatt, hétköznap az állandó kiállítás tárlatvezetéssel a következő időpontokban látogatható: 10.30, 11.30, 12.30, 13.30 és 14.30. (Túraidőpontok tájékoztató jellegűek, a kezdési időpontok változhatnak) A bejelentkezett csoportok ezektől eltérő időpontban tárlatvezetővel látogathatnak. Bejelentkezés: 0628 410 124. Szombat és vasárnap az állandó kiállítás egyénileg is megtekinthető! |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
(60-70 perc)
|
2200 HUF
|
|
|
Belépő felnőtteknek
(Nyitva tartáson kívül)
|
2900 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
(60-70 perc)
|
1100 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
(Nyitva tartáson kívül)
|
1450 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(60-70 perc)
|
1100 HUF
|
|
|
Belépő családoknak
(60-70 perc)
|
4600 HUF
|
/ család
|
|
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(1-9 fő)
|
2800 HUF
|
/ csoport
|
|
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(10-25 fő)
|
3300 HUF
|
/ csoport
|
|
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(1-9 fő)
|
5300 HUF
|
/ csoport
|
|
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(10-25 fő)
|
6500 HUF
|
/ csoport
|
|
Audio guide
(magyar, angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, kínai, japán, lengyel, szlovák és román nyelven)
|
800 HUF
|
/ / készülék
|
Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbach bajor hercegnő - családi körben Sisi - 1837 karácsony estéjén született Münchenben.
1854. április 24-én a bécsi Ágoston-rendiek templomában fényes külsőségek között lett Ferenc József osztrák császár hitvese.
1855-ben megszülte első gyermekét, Zsófiát, 1856-ban Gizellát, majd 1858-ban Rudolfot, a trónörököst. Anyósa szinte azonnal elvette tőle a gyermekeket, nevelésükbe nem szólhatott bele. Az 1860-as évektől kezdve őt tartották a világ legszebb asszonyának.
1863-ban magyar nyelvtanárt fogadott, majd egy év múlva már olyan kísérőnőt keresett, akivel magyarul tud beszélgetni. Egy kecskeméti nemesi család leányára esett a választása, Ferenczy Idára, aki örökre Erzsébet hűséges barátnője lett.
1866-67-ben minden lehetséges eszközzel segítette az osztrák-magyar kiegyezést, amelynek eredményeként 1867. június 7-én Ferenc Józsefet magyar királlyá és őt királynévá koronázták. Ebből az alkalomból vásárolta meg a magyar állam a Gödöllői Grassalkovich-kastélyt, a királyi pár vidéki rezidenciája számára. 1868-ban a budai Királyi Várban született meg negyedik gyermeke, Mária Valéria, akit "magyar kislánynak" nevelt, s akivel sok időt töltött Gödöllőn.
Életének végét beárnyékolták a tragédiák: testvérei, barátai halála és köztük a legfájóbb, 1889-ben fia öngyilkossága Mayerlingben. Ettől kezdve ritkábban jött Magyarországra. Utolsó magyarországi közszereplésére 1896-ban került sor, a millenniumi ünnepségen.
1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján az anarchista Lucheni Erzsébet mellébe döfte e célra kihegyezett reszelőjét, s a királyné elvérzett.
Magyarországon Erzsébet császár- és királynét már életében óriási tisztelet övezte, amely halála után mitikussá vált. A felé irányuló hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folyamatában betöltött szerepében. A "védangyal"-szerep már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő funkció, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével.
Tragikus halála legendájának finomodását és a kultikus elemek megerősödését hozta. Az országban mindenütt róla készült szobrokat állítottak fel, emlékparkokat ültettek, utcákat, tereket, jótékonysági intézményeket neveztek el.
1908-ban a budai Királyi Palotában Erzsébet Királyné Emlékmúzeum nyílt, amely 1944-ig fogadta látogatóit.
A királyné tisztelete - nem hivatalos formában - változatlanul megmaradt a szocialista rendszer alatt is. A rendszerváltozás után feléledt Erzsébet kultusz új központjává a Gödöllői Királyi Kastély vált.
1854. április 24-én a bécsi Ágoston-rendiek templomában fényes külsőségek között lett Ferenc József osztrák császár hitvese.
1855-ben megszülte első gyermekét, Zsófiát, 1856-ban Gizellát, majd 1858-ban Rudolfot, a trónörököst. Anyósa szinte azonnal elvette tőle a gyermekeket, nevelésükbe nem szólhatott bele. Az 1860-as évektől kezdve őt tartották a világ legszebb asszonyának.
1863-ban magyar nyelvtanárt fogadott, majd egy év múlva már olyan kísérőnőt keresett, akivel magyarul tud beszélgetni. Egy kecskeméti nemesi család leányára esett a választása, Ferenczy Idára, aki örökre Erzsébet hűséges barátnője lett.
1866-67-ben minden lehetséges eszközzel segítette az osztrák-magyar kiegyezést, amelynek eredményeként 1867. június 7-én Ferenc Józsefet magyar királlyá és őt királynévá koronázták. Ebből az alkalomból vásárolta meg a magyar állam a Gödöllői Grassalkovich-kastélyt, a királyi pár vidéki rezidenciája számára. 1868-ban a budai Királyi Várban született meg negyedik gyermeke, Mária Valéria, akit "magyar kislánynak" nevelt, s akivel sok időt töltött Gödöllőn.
Életének végét beárnyékolták a tragédiák: testvérei, barátai halála és köztük a legfájóbb, 1889-ben fia öngyilkossága Mayerlingben. Ettől kezdve ritkábban jött Magyarországra. Utolsó magyarországi közszereplésére 1896-ban került sor, a millenniumi ünnepségen.
1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján az anarchista Lucheni Erzsébet mellébe döfte e célra kihegyezett reszelőjét, s a királyné elvérzett.
Magyarországon Erzsébet császár- és királynét már életében óriási tisztelet övezte, amely halála után mitikussá vált. A felé irányuló hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folyamatában betöltött szerepében. A "védangyal"-szerep már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő funkció, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével.
Tragikus halála legendájának finomodását és a kultikus elemek megerősödését hozta. Az országban mindenütt róla készült szobrokat állítottak fel, emlékparkokat ültettek, utcákat, tereket, jótékonysági intézményeket neveztek el.
1908-ban a budai Királyi Palotában Erzsébet Királyné Emlékmúzeum nyílt, amely 1944-ig fogadta látogatóit.
A királyné tisztelete - nem hivatalos formában - változatlanul megmaradt a szocialista rendszer alatt is. A rendszerváltozás után feléledt Erzsébet kultusz új központjává a Gödöllői Királyi Kastély vált.
|
|
