Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Veszprém
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Kecskemét
2020.08.14. - 2020.08.14.
Gyula
2020.08.14. - 2020.08.14.
Kápolnásnyék
2020.08.14. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.29. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
Dornyay Béla Múzeum Bányászati Kiállítóhelye - Salgótarján
A történeti kiállítás épülete
Cím: 3100, Salgótarján Zemlinszky Rezső út 1.
Telefonszám: (32) 520-700, (32) 420-258
Nyitva tartás: IV.1-IX.30.: K-V 9-15
X.1-III.31.: K-V 10-14
állandó kiállítás, bányászat, gazdaság, ipar, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
630 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
315 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
315 HUF
/ fő
Kombinált belépő felnőtteknek
(a Bányászati Kiállítóhely + a Nógrádi Történeti Múzeum megtekintésére)
1050 HUF
/ fő
Kombinált belépő diákoknak
(a Bányászati Kiállítóhely + a Nógrádi Történeti Múzeum megtekintésére)
525 HUF
/ fő
Kombinált belépő nyugdíjasoknak
(a Bányászati Kiállítóhely + a Nógrádi Történeti Múzeum megtekintésére)
525 HUF
/ fő
Támogatói jegy
(minimális)
100 HUF
/ fő
Tárlatvezetés magyar nyelven
100 HUF
/ fő
Fotó
300 HUF
Videó
500 HUF
Az új történeti kiállítás a szénbányászat kezdeteitől az államosításig 6 termen keresztül követi nyomon a nógrádi barnakőszénmedence kialakulását, a vállalkozások megszületését, a három jelentős bányavállalat megyei tevékenységét.
Részlet a kiállításból
Az Északi-középhegység nyugati részén fekvő Nógrád megye barnakőszénterülete legnagyobbrészt a Mátra északi és a Cserhát északkeleti részén található. Három nagy szénbányavállalat: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (1868), az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparválalat Rt. (1881) és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat (1868) a szénmedence északi és középső részén termelte a szenet. A medence déli részén a kisebb vállalkozások után a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt. (1927) folytatta a bányászatot.

A kiállításon a múltat idéző bányász ünnepi viseletek a korabeli szerszámok, világítási eszközök, térképek, statisztikák, a bányamunkához kapcsolódó dokumentumok, fényképek társaságában láthatók. A bányavállalatok által létrehozott kolóniák, iskolák, kórházak, kaszinók, fürdők és sportpályák is ennek a zárt közösségnek az életébe engednek bepillantani. A kiállításon látható bányamérnöki iroda nemcsak a különböző eszközök és műszerek bemutatását teszi lehetővé, hanem azon mérnökök, igazgatók arcképcsarnokának megtekintését is, akik nélkül a megyei barnakőszénbányászat nem emelkedhetett volna arra a színvonalra, amelyet az ország bányaiparában az elmúlt évszázad alatt kivívott magának.

Az új kiállítást 1995. december 3-án - Szt. Borbála napja tiszteletére - ünnepélyes keretek között adták át a közönségnek.
A Dornyay Béla Múzeum Bányászati Kiállítóhelye
"Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, természetes, földalatti szénbányászati múzeuma. A Bányászati kiállítóhelyet mint a nógrádi szénmedence múltját, műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézményt, a város szívében található József lejtős akna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében alakították ki.

A lejtős akna a hajdani József akna (1879-1905) és Károly akna (1889-1914) visszahagyott kis pillérrészek, vetőközök alsó padját művelte 1937-1951 között. Költséges meddővágatokat hajtott, régi fejtési területeket harántolt, sok vizet emelt. Egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket a salgótarján-zagyvapálfalvai keskenynyomtávú iparvasút szintjére, s innen villamos mozdonyok vitték a baglyasaljai rakodóra. Napi termelése 20 vagon ""karós szén"" (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s az üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt.
"