Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.21. - 2019.09.21.
Gödöllő
2019.09.21. - 2019.09.21.
Debrecen
2019.09.21. - 2019.09.22.
Nyírbéltek
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Agyagosszergény
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.22.
Székesfehérvár
2019.09.21. - 2019.09.22.
Kőszeg
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.10.20.
Tiszafüred
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, bányászat, gazdaság, gépipar, ipar, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon.

Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából.

A vízi energia hasznosítását szolgálták a vízikerekek: az alulcsapó vízikerék, a felülcsapó vízikerék és legfejlettebb változatuk, a váltóvízikerék. A váltóvízikereket Thurzó János magyar bányavállalkozó alkalmazta a 15. század végén aknaszállítógépként, amelyet vízemelésre is használtak. A váltóvízikerékkel üzemeltetett aknagépház használata lehetővé tette, hogy egyszerre két edénnyel is tudjanak szállítani az aknából.

A szivattyúkat a 16. századtól alkalmazzák a magyarországi bányászatban. Az állati erő hatékony felhasználására a 15. századtól elterjedt volt a lójárgány, amely elsősorban aknaszállításhoz és szivattyúzáshoz szolgáltatta az energiát.

A 18. századtól a nemesérc bányászat egyik fő feladata a bányavíz emelése, szivattyúzása volt. A feladat megoldására új típusú gépeket szerkesztettek, amelyeket ún. "erővízzel" működtettek. Selmecbánya környékén az "erővizet" mesterséges tavakba, ún. erővíztavakba gyűjtötték.

A Hell-féle vízgép az erővíz felhasználásával szivattyúzta ki a bányavizet. Hell József Károly selmeci főgépmester 1753-ban találta fel a léggépet, amely egy sűrített levegővel hajtott szivattyú. Isaak Potter angol gépész 1722-ben állította fel elsőként tűzgéppel hajtott szivattyúját Újbányán.

A 20. század technikai újdonságai a bányagépészet megújulását eredményezték. A várpalotai S-I. függőleges aknát szkip szállító berendezéssel ellátva 1938. december 1-én helyezték üzembe.

A keskenyhomlokú fejtés, a vágathajtás mechanizálásának alapvető gépei, az F-típusú vágathajtógépek az 50-es évektől meghatározó jelentőségűek. A gépcsalád a II. világháború utáni időszak nemzetközileg is nagy jelentőségű hazai bányászati találmánya. A frontfejtéses széntermelés berendezéseit az 1970-es évektől alkalmazzák rutinszerűen. A frontfejtés biztosítóeleme, a hidraulikus páncélpajzs nagy jelentőségű hazai bányászati találmány.

A bányabeli szállítás eszközei egy évezreden át a különféle csillék voltak, amelyeket a folyamatos szállítóberendezések (szállítószalag, kaparó) napjainkra háttérbe szorítottak.