2013.10.30.
Központi Bányászati Múzeum

Bezár a Mecseki Bányászati Múzeum

2020.05.28.
Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum a világjárvány idején

2020.05.27.
Magyar Nemzeti Múzeum

Restaurátorok a viking mesterek útján

2020.05.27.
Jósa András Múzeum

A kelták feladták a leckét a vaskor kutatóinak

2020.05.27.
Budapest Főváros Levéltára

Kapások, vincellérek... no meg a hegymester

2020.05.27.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Vörös hajú táncosnő - hófehér ruhában

2020.05.27.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Végállomás: villamosút a Pesti paprikából

Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, bányászat, gazdaság, gépipar, ipar, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon.

Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából.

A vízi energia hasznosítását szolgálták a vízikerekek: az alulcsapó vízikerék, a felülcsapó vízikerék és legfejlettebb változatuk, a váltóvízikerék. A váltóvízikereket Thurzó János magyar bányavállalkozó alkalmazta a 15. század végén aknaszállítógépként, amelyet vízemelésre is használtak. A váltóvízikerékkel üzemeltetett aknagépház használata lehetővé tette, hogy egyszerre két edénnyel is tudjanak szállítani az aknából.

A szivattyúkat a 16. századtól alkalmazzák a magyarországi bányászatban. Az állati erő hatékony felhasználására a 15. századtól elterjedt volt a lójárgány, amely elsősorban aknaszállításhoz és szivattyúzáshoz szolgáltatta az energiát.

A 18. századtól a nemesérc bányászat egyik fő feladata a bányavíz emelése, szivattyúzása volt. A feladat megoldására új típusú gépeket szerkesztettek, amelyeket ún. "erővízzel" működtettek. Selmecbánya környékén az "erővizet" mesterséges tavakba, ún. erővíztavakba gyűjtötték.

A Hell-féle vízgép az erővíz felhasználásával szivattyúzta ki a bányavizet. Hell József Károly selmeci főgépmester 1753-ban találta fel a léggépet, amely egy sűrített levegővel hajtott szivattyú. Isaak Potter angol gépész 1722-ben állította fel elsőként tűzgéppel hajtott szivattyúját Újbányán.

A 20. század technikai újdonságai a bányagépészet megújulását eredményezték. A várpalotai S-I. függőleges aknát szkip szállító berendezéssel ellátva 1938. december 1-én helyezték üzembe.

A keskenyhomlokú fejtés, a vágathajtás mechanizálásának alapvető gépei, az F-típusú vágathajtógépek az 50-es évektől meghatározó jelentőségűek. A gépcsalád a II. világháború utáni időszak nemzetközileg is nagy jelentőségű hazai bányászati találmánya. A frontfejtéses széntermelés berendezéseit az 1970-es évektől alkalmazzák rutinszerűen. A frontfejtés biztosítóeleme, a hidraulikus páncélpajzs nagy jelentőségű hazai bányászati találmány.

A bányabeli szállítás eszközei egy évezreden át a különféle csillék voltak, amelyeket a folyamatos szállítóberendezések (szállítószalag, kaparó) napjainkra háttérbe szorítottak.