2024. július 27. szombat
Liliána, Olga
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
|
|
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
E-mail: info@kbm.hu
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16 |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
700 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
|
400 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
400 HUF
|
|
|
Audio guide magyar nyelven
|
200 HUF
|
|
|
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
|
200 HUF
|
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon.
Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából.
A vízi energia hasznosítását szolgálták a vízikerekek: az alulcsapó vízikerék, a felülcsapó vízikerék és legfejlettebb változatuk, a váltóvízikerék. A váltóvízikereket Thurzó János magyar bányavállalkozó alkalmazta a 15. század végén aknaszállítógépként, amelyet vízemelésre is használtak. A váltóvízikerékkel üzemeltetett aknagépház használata lehetővé tette, hogy egyszerre két edénnyel is tudjanak szállítani az aknából.
A szivattyúkat a 16. századtól alkalmazzák a magyarországi bányászatban. Az állati erő hatékony felhasználására a 15. századtól elterjedt volt a lójárgány, amely elsősorban aknaszállításhoz és szivattyúzáshoz szolgáltatta az energiát.
A 18. századtól a nemesérc bányászat egyik fő feladata a bányavíz emelése, szivattyúzása volt. A feladat megoldására új típusú gépeket szerkesztettek, amelyeket ún. "erővízzel" működtettek. Selmecbánya környékén az "erővizet" mesterséges tavakba, ún. erővíztavakba gyűjtötték.
A Hell-féle vízgép az erővíz felhasználásával szivattyúzta ki a bányavizet. Hell József Károly selmeci főgépmester 1753-ban találta fel a léggépet, amely egy sűrített levegővel hajtott szivattyú. Isaak Potter angol gépész 1722-ben állította fel elsőként tűzgéppel hajtott szivattyúját Újbányán.
A 20. század technikai újdonságai a bányagépészet megújulását eredményezték. A várpalotai S-I. függőleges aknát szkip szállító berendezéssel ellátva 1938. december 1-én helyezték üzembe.
A keskenyhomlokú fejtés, a vágathajtás mechanizálásának alapvető gépei, az F-típusú vágathajtógépek az 50-es évektől meghatározó jelentőségűek. A gépcsalád a II. világháború utáni időszak nemzetközileg is nagy jelentőségű hazai bányászati találmánya. A frontfejtéses széntermelés berendezéseit az 1970-es évektől alkalmazzák rutinszerűen. A frontfejtés biztosítóeleme, a hidraulikus páncélpajzs nagy jelentőségű hazai bányászati találmány.
A bányabeli szállítás eszközei egy évezreden át a különféle csillék voltak, amelyeket a folyamatos szállítóberendezések (szállítószalag, kaparó) napjainkra háttérbe szorítottak.
Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából.
A vízi energia hasznosítását szolgálták a vízikerekek: az alulcsapó vízikerék, a felülcsapó vízikerék és legfejlettebb változatuk, a váltóvízikerék. A váltóvízikereket Thurzó János magyar bányavállalkozó alkalmazta a 15. század végén aknaszállítógépként, amelyet vízemelésre is használtak. A váltóvízikerékkel üzemeltetett aknagépház használata lehetővé tette, hogy egyszerre két edénnyel is tudjanak szállítani az aknából.
A szivattyúkat a 16. századtól alkalmazzák a magyarországi bányászatban. Az állati erő hatékony felhasználására a 15. századtól elterjedt volt a lójárgány, amely elsősorban aknaszállításhoz és szivattyúzáshoz szolgáltatta az energiát.
A 18. századtól a nemesérc bányászat egyik fő feladata a bányavíz emelése, szivattyúzása volt. A feladat megoldására új típusú gépeket szerkesztettek, amelyeket ún. "erővízzel" működtettek. Selmecbánya környékén az "erővizet" mesterséges tavakba, ún. erővíztavakba gyűjtötték.
A Hell-féle vízgép az erővíz felhasználásával szivattyúzta ki a bányavizet. Hell József Károly selmeci főgépmester 1753-ban találta fel a léggépet, amely egy sűrített levegővel hajtott szivattyú. Isaak Potter angol gépész 1722-ben állította fel elsőként tűzgéppel hajtott szivattyúját Újbányán.
A 20. század technikai újdonságai a bányagépészet megújulását eredményezték. A várpalotai S-I. függőleges aknát szkip szállító berendezéssel ellátva 1938. december 1-én helyezték üzembe.
A keskenyhomlokú fejtés, a vágathajtás mechanizálásának alapvető gépei, az F-típusú vágathajtógépek az 50-es évektől meghatározó jelentőségűek. A gépcsalád a II. világháború utáni időszak nemzetközileg is nagy jelentőségű hazai bányászati találmánya. A frontfejtéses széntermelés berendezéseit az 1970-es évektől alkalmazzák rutinszerűen. A frontfejtés biztosítóeleme, a hidraulikus páncélpajzs nagy jelentőségű hazai bányászati találmány.
A bányabeli szállítás eszközei egy évezreden át a különféle csillék voltak, amelyeket a folyamatos szállítóberendezések (szállítószalag, kaparó) napjainkra háttérbe szorítottak.
|
|
