Eseménynaptár
2024. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2024.10.05. - 2024.10.05.
Kaposvár
2024.10.03. - 2024.10.03.
Dunaújváros
2024.10.01. - 2024.10.01.
Budapest
2024.10.01. - 2024.10.01.
Gyula
2024.09.30. - 2024.11.10.
Dunaújváros
2024.09.30. - 2025.06.30.
Budapest
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.27. - 2024.09.27.
Budapest
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.26. - 2024.09.26.
Budapest
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.19. - 2024.10.06.
Budapest
Viski Károly Múzeum - Kalocsa
A múzeum épülete
Cím: 6300, Kalocsa Szent István király út 25.
Telefonszám: (78) 462-351
Nyitva tartás: XI.1-III.14: zárva
III.15-V.14. és IX.16-X.31: K-Szo 9-17
V.15-IX.15.: Sze-V 9-17
állandó kiállítás, helytörténet, néprajz, református, római katolikus, történet, vallások
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
150 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
150 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
600 HUF
Fotó
800 HUF
Videó
3000 HUF
Kalocsai Sárköznek az Ordas-Kecel-Szeremle háromszögbe eső mélyfekvésű, árvízjárta tájat nevezi a magyar néprajztudomány. A "kalocsai" jelző megkülönböztető szerepű. Segítségével határoljuk el a Duna-balparti területét a szomszédos dunántúli, Tolna megyei Sárköztől. A két táj a középkorban egységet alkotott; helységeiket és népüket együtt nevezték sárközinek. Az újkorban más történelmi sorsot értek a Duna két oldalán élő sárköziek. Következésképp' a XVIIl. századtól két különböző tájról kell beszélnünk.
Részlet a kiállításból
A Kalocsai Sárköz területén a XVIII. századi újratelepítések óta többféle magyarság és többféle nemzetiség él együtt. Több néprajzi csoport és népsziget különíthető el. A legismertebb a kalocsai szállások és Kalocsa város katolikus magyar népe, a pota néprajzi csoport. Vele szemben, a Duna mentén egy református néprajzi csoport található: Foktő, Uszód, Dunaszentbenedek Árpád-korig folyamatosan itt élt népe. További magyar szigetek Ordas és Paraj reformátussága, a XIX. századi Duna-szabályozások révén Dunántúlra került református Bogyiszló; az Árpád-korig folytonos, de mégis katolikus Fajsz; délebbre pedig Sükösd, valamint a Tolna megyei Sárközzel élénk kapcsolatokat tartó református Érsekcsanád és Szeremle. Bátya és Dusnok népének többsége önmagát rác-nak nevező katolikus délszláv, Miske pedig önmagát tót-nak nevező szlovák. A Kalocsai Sárköz három svábként emlegetett német faluja: Császártöltés, Nemesnádudvar és Hajós.

A "Népek, életformák, hagyományok" c. kiállítás a Kalocsai Sárköz népcsoportjainak XVIll-XX. századi életét, kultúráját mutatja be nagy hangsúlyt fektetve Kalocsa város és a kalocsai szállások pota népének múltjára, hagyományvilágára, életformájára. A határokat azonban nem veszi szigorúan. Olykor ugyanis - mint pl. a XIX-XX. századi néprajzi kép leírásánál - bizonyos helységek néprajzi világa - mint Bogyiszló, Csanád, Szeremle - nem jelenik meg a kiállításon, mivel ezek néprajzát a bajai és szekszárdi múzeumok kimerítően tárgyalják. Kelet felé viszont, kiállításunk néha túllép a Kalocsai Sárköz határain, követve az egykori kalocsai érseki uradalom határait.

A kiállítás egyszerre történeti és néprajzi jellegű. A termekben együtt jelenik meg a népélet és a történelem: a történelmi események dokumentumai a néprajzi jelenségeket magyarázzák, a népélet és a népművészet tárgyi emlékei pedig az egyes korok történeti képét teszik teljessé.