Az elmúlt évek hagyományát követve most 3 téglát és 2 tetőcserepet állítottunk ki a tiszafüredi múzeum gyűjteményébe került régi építőanyagok közül. A felületükön megfigyelhető betűk, egyéb jelek, illetve a gyűjtés körülményei lehetővé teszik azt, hogy az egykori tulajdonost vagy gyártót azonosítani tudjuk.

A kiállított két darab idomtégla kör alakú oszlop kiképzéséhez szolgált. Ezek negyed körcikk formájúak, így tehát négy ilyen darab adott ki egy teljes kört. Az idomok oldalhossza 21 centiméter, magasságuk 5,5 centiméter. Ezek segítségével körülbelül 45-48 centiméter átmérőjű oszlopot lehetett építeni. Ez a két tégla a tiszaderzsi roffi Borbély család ma még álló, ám már igen romos kúriájából került hozzánk. A tégla méretei arra utalnak, hogy az építőanyag vélhetően az 1750-1756 közötti kúriaépítés idejéből származik.

A vitrinben látható falazótégla Jászberényből került múzeumunkba. Magassága 7, szélessége 13,5, hossza 28,5 centiméter. Lapos felületén egy körben elhelyezett, agyagba benyomott bélyegjel látható. Ez a bélyegzési módszer a 19. században kezdett elterjedni: a forma aljára fémbélyegzőt szögeztek, amely az agyagba benyomódva adta a jelet.

Kiállításunkon két, teljesen azonos hófogós, régi tetőcserepet is bemutatunk. A cserép hossza 40, szélessége 23,5 centiméter. Egyik oldalán "Ceramica Jimbolia", valamint "Marca Leu Nr 254" felirat, illetve egy oroszlán márkajel figyelhető meg.

Ez a két cserép Zsombolyán készült, a nevezetes zsombolyai Bohn-féle cserépgyár jogutódában. Megjelenése is a nevezetes Patent szabadalom formai jegyeit követi. Zsombolya 1920-ban került Romániához, s néhány évvel később vette fel a gyár a "Ceramica Jimbolia" nevet. Talán ezt követően lett a márkajel az oroszlán is. Az egész és törött cserép egy tiszafüredi lakóház melléképületén volt, egészen a legutóbbi évekig.

Dr. Vadász István