Görgényi István Aba Novák Vilmos és Rudnay Gyula tanítványa volt egykoron. A bányászként is dolgozó néhai művész 1956 után titokban festette meg a forradalomhoz kötődő élményeit. A művek elkészültek, majd az alkotó elrejtette őket. Létrehozásuk, rejtegetésük tulajdonképpen titkos ellenállásként fogható fel.

Görgényi szabadságát veszélyeztette volna, ha kitudódik a festmények léte. A művész 1973-ban bekövetkezett halála után újabb évtizedekre rejtve maradtak az alkotások. 2006-ban egy pincéből került elő a páratlan 56-os kollekció. A műveket október 22-től a szegedi Fekete házban tekinthetik meg az érdeklődők.

"Görgényi művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő" - véli P. Tóth Enikő művészettörténész.

A festő '56-os élményeit, titkolt gondolatait vászonra vitte, alkotó művészként nem tartotta magában - a műalkotásokat azonban mégis inkább elrejtette a nyilvánosság elől. Görgényi ezzel állandósult veszélyhelyzetet teremtett, hiszen a lelepleződéstől mindig tartania kellett, másrészt maga a tudat, hogy ábrázolni tudta 1956 forradalmát rendkívül erős erkölcsi tartást adott neki, amely élni, túlélni segítette.