Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Kaposvár
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
Fekete ház - Szeged
Cím: 6720, Szeged Somogyi utca 13.
Telefonszám: (62) 425-033
Nyitva tartás: H-Sze 10-18, Cs 10-20, P-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2010.10.23. - 2011.01.18.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1290 HUF
Belépő diákoknak
690 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(65 éven alul)
690 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
2990 HUF
/ család
Tárlatvezetés
5000 HUF
Görgényi István Aba Novák Vilmos és Rudnay Gyula tanítványa volt egykoron. A bányászként is dolgozó néhai művész 1956 után titokban festette meg a forradalomhoz kötődő élményeit. A művek elkészültek, majd az alkotó elrejtette őket. Létrehozásuk, rejtegetésük tulajdonképpen titkos ellenállásként fogható fel.

Görgényi szabadságát veszélyeztette volna, ha kitudódik a festmények léte. A művész 1973-ban bekövetkezett halála után újabb évtizedekre rejtve maradtak az alkotások. 2006-ban egy pincéből került elő a páratlan 56-os kollekció. A műveket október 22-től a szegedi Fekete házban tekinthetik meg az érdeklődők.

"Görgényi művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő" - véli P. Tóth Enikő művészettörténész.

A festő '56-os élményeit, titkolt gondolatait vászonra vitte, alkotó művészként nem tartotta magában - a műalkotásokat azonban mégis inkább elrejtette a nyilvánosság elől. Görgényi ezzel állandósult veszélyhelyzetet teremtett, hiszen a lelepleződéstől mindig tartania kellett, másrészt maga a tudat, hogy ábrázolni tudta 1956 forradalmát rendkívül erős erkölcsi tartást adott neki, amely élni, túlélni segítette.