A múzeum néhány évvel ezelőtt azt a nemes és ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy két, egymást követő kiállításon bemutatja a 15 18. századi itáliai festészetet. Elhatározásunkban fontos szerepet játszott az a tény, hogy az itáliai festészetnek hasonló átfogó bemutatójára még soha nem került sor Magyarországon. Az első, 2009-2010-ben megrendezett tárlat, a Botticellitől Tizianóig, a Szépművészeti Múzeum újabb kori történetének egyik legsikeresebb eseménye volt, több mint 230.000 látogató kereste fel. Az itáliai festészet ezt követő időszakát bemutató reprezentatív kiállításunkat a jövő évi olasz-magyar kulturális évadzáró rendezvényeként, Caravaggiotól Canalettóig Két évszázad itáliai festészetének remekművei címmel kívánjuk megrendezni. Ennek a tárlatnak különleges jelentősége lesz úgy a Szépművészeti Múzeum, mint a hazai kulturális élet egészének szempontjából: az itáliai barokk festészetéről ilyen átfogó kiállítást még sehol a világon nem rendeztek.

Magyarország a 1718. században élénk művészeti kapcsolatokat ápolt Itáliával, azon belül is elsősorban az észak-itáliai művészeti központokkal. A barokk és rokokó festészet új eredményeit a Magyarországon nagy számban megforduló itáliai mesterek (pl. Pietro Liberi, Antonio Galli Bibbiena, Carlo Innocenzo Carlone, Francesco Casanova stb), illetve az országba beáramló műtárgyak közvetítették. Az olasz barokk és rokokó gyűjteményünk a maga 600 darabjával az intézmény Régi Képtárának egyik leggazdagabb gyűjteményrésze. Magját a nagy magyar arisztokrata családok, az Esterházyak, a Pálffyak és a Zichyek gyűjteményei képezik, de jelentős darabok származnak Pyrker János László egri érsek és velencei pátriárka egykori képtárából is. Pulszky Károly, az Országos Képtár első igazgatója szintén kiváló szerzeményekkel gyarapította az anyagot.

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében szinte a kor összes jelentős itáliai festészeti központja többek között Róma, Nápoly, Bologna, Genova, Milánó, Firenze és Velence képviselve van. A Régi Képtár anyagából egyebek mellett olyan élvonalbeli mesterek művei kerülnek kiállításra, mint Annibale Carracci, Niccolò Renieri, Artemisia Gentileschi, Giovanni Francesco Barbieri (Guercino), Francesco Furini, Daniele Crespi, Luca Giordano, Bernardo Cavallino, Bernardo Strozzi, Giovanni Battista és Domenico Tiepolo, Giovanni Antonio Canal (Canaletto), valamint Bernardo Bellotto.

A 40 saját művet mintegy 60, különféle európai és amerikai múzeumokból és gyűjteményekből mint például a londoni National Gallery, a párizsi Musée du Louvre, a madridi Museo del Prado és a Museo Thyssen-Bornemisza, a firenzei Galleria degli Uffizi, a berlini Gemäldegalerie, a drezdai Gemäldegalerie Alte Meister, a bécsi Kunsthistorisches Museum vagy a szentpétervári Hermitage kölcsönzött festménnyel egészítjük ki.

Az anyag harmadik rétegét néhány magángyűjteményből kölcsönkért, publikálatlan darab teszi ki, amely képek fokozott szakmai érdeklődésre számíthatnak. A kölcsönzésekkel a budapesti gyűjteményből hiányzó mestereket, műfajokat és témákat igyekszünk pótolni, illetve a saját képeinket szeretnénk új kontextusba helyezni. Az antológiából nem hiányozhat a festészet történetének egyik legnagyobb hatású mestere, Michelangelo Merisi da Caravaggio, akitől sajnos egyetlen egy mű sem található a Szépművészeti Múzeumban illetve a magyarországi köz- és magángyűjteményekben. Ez alkalommal azonban a kölcsönzések lehetővé teszik, hogy számos fontos művét ezen a kiállításon a magyar közönség is megismerje.