2021.04.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szentmihályi életképek VII.

2021.02.24.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

A mozsár, a külü: "ínyencségek" a technika hőskorából

2021.01.20.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Retro hungarikumok a legvidámabb barakkból

2021.01.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Száradó paprikafüzér az eresz alatt

2021.01.05.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

A rendszer íze

2020.10.14.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Harmonika és háztűznéző

2020.08.18.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Nem túl "rózsás" a paprika helyzete

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.23.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Karrier-tangó

2020.07.16.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Azok a hosszú láncba fűzött, csörgős, piros paprikacsövek...

2020.07.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedet a paprika helyezte földünk térképére

2020.06.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Utasok, vendégek, családtagok és a forradalmi kritika

2020.06.22.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedi contra kalocsai paprika: még a bíróság sem tudott dönteni

Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum - Röszke
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum
Cím: 6758, Röszke II. kerület, 50/B.
Telefonszám: (62) 272-788, (30) 371-8044
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum
gazdaság, hír, mezőgazdaság, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

A csörgősre száradt paprikahüvelyek megtörésére alkalmas mozsarat – pontosabban annak kezdetleges változatait – az őskor óta ismeri az emberiség. A kőből vagy fából formált törőalkalmatosságok már a történelem előtti időkben is segítették az olajos magvak vagy a gabona összezúzását, a hántolást, a fűszerek porítását.

A paprikatermelés hőskora: a külü
Vízimalom
A törésre használt külü bemutatása a kiadás előtt álló könyvben így olvasható: A gabona hántolására is használt álló mozsarat a 19. század elejétől használták paprika törésére. Ez a külű vagy külü (máshol kölyü, lükü): fatuskóba mélyedést vájtak, ebbe járt bele a lábbal hajtott törőfej. 100 lökés, öt-hatszori fölöntés, szitálás és kész is az 1 kiló félédes tört paprika! Egy paprikakülű naponta 5-6 füzért dolgozott föl, 15-20 kg tört paprika került ki belőle. Ez a szegedi paprikaipar hőskora: a paprikás család egyszerre földműves és iparos, amit megtermeltek, télen megszárították, megtörték és eladták.

A külűt ajánlatos volt a szabadban, földbe vájva, félig fedett helyen felállítani, mert a kierezett paprikából töréskor is szállt fel a csípős por. A külűzést erős legények végezték: ráálltak a bakra és lábbal hajtották a törőfejet, úgy mondták: táncolnak rajta. Jobban telt az idő, amikor két, vagy több bakot tettek egymás mellé és lányok segítettek rostálni és szitálni, fölönteni. A röszkei paprikások így énekeltek külűzés közben:

„Mögérött a paprika, mög.
Hol hálunk az éjszaka mög?
Nálatok, angyalom, a ruganyos ágyadon,
hálunk az éjszaka mög.”


A malmi őrlés megjelenésekor se ment ki a divatból...

Logikus lenne a feltételezés, hogy a külü a paprikamalmok előfutára, majd egy gyorsan feledésbe merülő régiség volt. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. A törés az őrlés előkészítésére is alkalmas volt, a finom állagú fűszer elkészítéséhez egymás után használták a két technológiát. A külü ráadásul a hivatalos út megkerülésének is kiváló eszköze volt. Az 1950-es években, az állami monopólium idején, a szegedi tanyavilág népe titokban használta. A külük létjogosultsága tehát a malmi őrlés változatos technikáinak megjelenése mellett is megmaradt.


A vízimolnárok újítása

A paprikaőrlés lehetőségei az 1880-as évektől – a paprika tömegtermékké válásától – szükségszerű fejlődésnek indultak, bár nem a leggyorsabb ütemben.

A 19. században a paprika őrlése főleg a felsővárosi vízimalmokban, illetve az állati erővel hajtott szárazmalmokban folyt. A gőzmalmok megjelenése már az ipari forradalom vívmányai közé tartozott. A gőzzel hajtott malmok kövek vagy hengerek között történő őrlése a vízimolnárok innovációja volt. A korabeli lehetőségekhez képest az ő fejlesztésük tette egyre színvonalasabbá a paprikaőrlés eredményeit.

Az első, paprikát is őrlő vízimalmok Csonka Vince, Csonka Ignác, Katona Antal, Peregi Mihály, Szánthó Ferenc és Varga József nevéhez kötődnek a 19. század első felében, nevüket Bálint Sándortól tudjuk. A Tiszán számos malomrév működött, ahol a láncszerűen összekapcsolt hajómalmokban őrölték a gabonát és paprikát. A folyó Szeged alatti szakaszán, Szentmihálytelken és a Fehér-parton több révben legalább tíz hajómalom működött, köztük volt Peregi Mihály híres paprika vízimalma is.

(A szögedi paprika c. könyvből)

Molnár Anita, Deme Ágnes