2021.04.02.
Szépművészeti Múzeum

A szigetvári hős dédunokája

2021.03.24.
Szépművészeti Múzeum

A vérszerződéstől Széchenyi Istvánig

2021.03.12.
Szépművészeti Múzeum

A rátermett erdélyi fejedelem

2021.02.24.
Szépművészeti Múzeum

Halála után készült róla a legtöbb arckép

2021.02.18.
Szépművészeti Múzeum

A jóképű Kossuth

2021.02.10.
Szépművészeti Múzeum

Az utazással együtt jöttek divatba a tájképek

2021.02.04.
Szépművészeti Múzeum

Ybltől Yblig avagy az alsóház költözködik

2021.01.28.
Szépművészeti Múzeum

Pest-Buda sorsát a szívén viselte

2021.01.25.
Szépművészeti Múzeum

Kossuth - a korabeli Broadway sztárja

2021.01.19.
Szépművészeti Múzeum

Villát vásárolt a Kárpáthy Zoltán honoráriumából

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

A költő Czóbel

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Szépművészeti Múzeum
grafika, hír, képzőművészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Vanity Fair magazint 1866-ban alapították, célja a viktoriánus társadalom visszáságainak kigúnyolása volt. A hetilap témái az aktuális történések, a divat, színház, könyvek, társadalmi események, a legfrissebb botrányok, rejtvények és folytatásos regények voltak.
Karel Václav Klíč (1841-1926): Andrássy Gyula karikatúrája, 1877, színes litográfia
Egy-egy teljes oldalnyi színes litográfia karikatúra jelent meg minden számban, a téma általában valamelyik kortárs híresség volt – tudósok, államférfiak, katonák, egyházi személyiségek, üzletemberek, sportolók. Több mint kétezer karikatúra jelent meg összesen a lap létezésének ideje alatt, egészen 1914-ig.


A cseh karikaturista

Nemzetközi művészcsoport készítette a litográfiák rajzait, közöttük Karel Václav Klič (másképpen Karl Klietsch) cseh származású, de Bécsben élő és működő festő és fotográfus, karikaturista és illusztrátor. Olyan tehetségesnek bizonyult, hogy tizennégy éves korában felvették a prágai Képzőművészeti Akadémiára, de mivel a mestereiről gúnyrajzokat készített, hamar el is távolították onnan. Előbb Brünnben, majd Budapesten, végül Bécsben működött, mindvégig foglalkoztatta a sokszorosítás mind hatásosabb és gyorsabb technikájának kidolgozása, ő volt a heliogravűr (fénynyomat) egyik feltalálója. A századfordulón már Angliában igyekezett elterjeszteni és hasznosítani ezt a technikát.


Karikatúra az európai hírnevű magyar politikusról

Andrássy Gyula 1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztereként az európai hírnevű politikusok közé tartozott. Így készülhetett róla is karikatúra a Vanity Fairben, azon kevés, nem angol híresség között, akiket a lap erre érdemesnek talált. Mikszáth Kálmán így fogalmazott róla: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”

A karikatúra a többi ábrázoláshoz képest szokatlan módon, öltönyben, cilinderrel a fején mutatja Andrássyt az 1877. január 6-i lapszámban, „Hungary in effigy” felirattal, amely egyszerre utal arra, hogy az országot képviseli, annak megszemélyesítője, és feltehetőleg célzás a felirat a párizsi emigráció alatt történt jelképes (in effigie) felakasztására is.
Basics Beatrix