2020.10.25.
Szépművészeti Múzeum

A kereszténység védőbástyája - rézmetszeten

2020.10.20.
Szépművészeti Múzeum

Magas olasz állami kitüntetést kapott Baán László

2020.10.08.
Szépművészeti Múzeum

Visegrád - romantikus szemmel

2020.10.05.
Szépművészeti Múzeum

A hányatott sorsú pesti vármegyeháza

2020.09.25.
Szépművészeti Múzeum

II. Rákóczi Ferenc többször is tette itt tiszteletét

2020.09.15.
Szépművészeti Múzeum

Az Anna-báloktól az első gőzhajóig

2020.09.10.
Szépművészeti Múzeum

A váratlan Kaposvár

2020.09.02.
Szépművészeti Múzeum

Az "igazságos" szobra

2020.08.26.
Szépművészeti Múzeum

A lótenyésztéstől az elmegyógyintézetig

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.10.05.
Szépművészeti Múzeum
Budapest, építészet, hír, Magyarország
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az épület megrendelője Pest-Pilis-Solt vármegye volt. 1689 májusában Budán ült össze a vármegyei közgyűlés, amelyen gróf Esterházy Pál nádor, főispán javaslatára a rendek határozatot hoztak állandó székház vásárlásáról, amely a megyei hivatalok elhelyezésére is alkalmas. A budai, Úri utca 19. szám alatti épület megvásárlása után Pesten, az Irgalmasok utcáján (a mai Városház utca) lévő telket vásárolták meg a rajta álló romos középkori épületekkel. 1697-ben a nyugati részt helyreállítva be is költözhettek a hivatalok és intézmények.
A pesti Vármegyeháza, 1861 (Vasárnapi Ujság)
Mayerhoffer János építőmester 1773-74-ben készített átépítési tervein U-alakú épület látható, melynek külsejét Carl Vasquez 1838-as litográfiája örökítette meg. Az egyemeletes, egyszerű, dísztelen épület 1838-ig szolgálta a vármegyét. 1785-ben ugyan Jung József építőmester készített egy felmérést a romló állapotú épületről, valamint egy bővítési tervet, amelyet Tallher József építész vizsgált felül, majd vetett el, egy új tervet készítve, azonban végül egyik sem valósult meg.


Halála miatt az északi oldalon csonka maradt az épület

1806-ban sikerült eladni a várnegyedbeli épületet, és így a pesti építkezés is elkezdődhetett. A vármegyeháza jelenleg is álló épületegyüttesének középső részét Hild János (1766-1811) tervezte és építette meg. 1804-től 1811-ben bekövetkezett haláláig dolgozott az épületen. József nádor már korábban megbízta Pest városának szabályozási- és szépítési terveivel, vármegyeházi terveit a közgyűlés 1804. március 6-án tekintette meg és hagyta jóvá. Az 1805-ben megkötött szerződés szerint nemcsak tervező, de kivitelező építőmester is volt. Külön jelentőséget ad az épületnek, hogy elsőként Pest-Pilis-Solt vármegye építtette meg székházát. Hild remeke a közgyűlési terem, díszemelvénnyel és galériával. A „Gyűlési Palota” reprezentatív tereihez a négyszintes börtönszárny és a centrális rabkápolna csatlakozott. Hild halála miatt az északi oldalon csonkán maradt az épület.

1822-ben Hofrichter József (1779-1835) építészt bízták meg, hogy készítsen terveket a befejezéshez, de vele párhuzamosan Pollack Mihály (1773-1855) is dolgozott ezen a feladaton. Előbbi tervét túldíszítettsége, utóbbiét szerénysége miatt vetették el. 1829-ben azonban, miután József nádor biztosította a szükséges összeget, újraindult az építkezés, amelynek kivitelezését vállalta Hofrichter, Detsy József tervei alapján. Az egyszerű tagolású épület legszebb része a három szakaszú, pillérekkel tagolt kapualj.


Az 1838. évi árvíz jelentős károkat okozott az épület állagában

A közgyűlés négy építésztől kért terveket, a pályázatra azonban önkéntes jelentkezők is adtak be anyagot. A közgyűlés ifj. Zitterbarth Mátyás (1803-1867) terve mellett szavazott. A Szépítő Bizottság és Pest város magisztrátusa megváltotta a megyeház számára Pfeil vendégfogadós telkét, és 1838 augusztusában elkezdődött az építkezés.

A három részre tagolt homlokzat héttengelyes portikuszát öttengelyes oldalszárnyak szegélyezik. Az oszlopcsarnokkal bővített monumentális és ünnepélyes főhomlokzat a magyar klasszicizmus egyik legjelentősebb alkotásává teszi a megyeháza épületét. Az utcáról elegáns elrendezésű háromhajós kapubejáróba jutunk. A bejárati csarnokot négy pár kettős oszlop, középen pedig pillér tagolja. Az udvart U alakú, három szinten végigfutó árkádsor fogja közre. Az árkádok alatt lehet a helyiségekbe jutni. Az épület kéttraktusú, változatos méretű szobákkal, a főispáni helytartó hivatal, az alispáni szállás, a „Cancellária” és a levéltár helyiségeivel.

Az építkezés 1841-ben fejeződött be. A főhomlokzat méltó kifejezése az építtető vármegye reprezentációs igényének.
Basics Beatrix