2020.12.10.
Déri Múzeum

Múzeumigazgató - akt pózban

2020.12.03.
Déri Múzeum

Az emlékezés íze: mama glóriával

2020.11.17.
Déri Múzeum

Gonosz férj és erőszakos feleség

2020.10.28.
Déri Múzeum

Denártól a Bitcoinig

2020.10.26.
Déri Múzeum

A gyilkos oroszlánfej

2020.10.25.
Déri Múzeum

A köpönyegforgató brigadéros

2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.08.20.
Déri Múzeum
festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Munkácsy Mihály
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az idei esztendő a Déri Múzeum életében a kerek évfordulók ideje. A gyűjtemény éppen 90 éve, 1930. május 25-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Munkácsy Mihály Ecce Homo című hatalmas festménye – magáról a műről elnevezett teremben – ettől naptól látható városunkban. A mű sok évtizedes közönségsikere indította el Sz. Kürti Katalin kutatói munkáját. A művészettörténész az alkotás keletkezés- és sikertörténetének feltárása és közreadása után a nyolcvanas években a további két festmény helyének felkutatására is vállalkozott.
Munkácsy: Krisztus-trilógia
A Golgota tulajdonosa ismert volt. A képet 1887-ben a festő műkereskedőjétől John Wanamaker, majd annak örököseitől 1988-ban Julian Beck vásárolta meg. Hazánk Oktatás- és Művelődésügyi Minisztériumának segítségével a mű 1991-ben érkezett Budapestre, majd 1993. augusztus 20-án az Ecce Homo-val együtt állították ki Debrecenben.

Egy kutató életében különösen nagy pillanat, amikor kitartó munkájának eredményeként előkerül egy korábban ismeretlen helyen rejtőző alkotás. Ez történt a Krisztus-képek első darabja esetében is, hiszen a Krisztus Pilátus előtt című alkotásra véletlenül talált rá a debreceni kapcsolatokkal bíró Forbáth Péter orvosprofesszor. A Torontóban élő szívsebész a város operaházi próbatermében bukkant Munkácsy legsikeresebb alkotására. Sz. Kürti Katalin művészettörténész és a Déri Múzeumot ekkor vezető Gazda László közreműködésével 1995 februárjában meg is érkezett Debrecenbe a Joseph Tanenbaum műgyűjtő tulajdonában lévő festmény.

Bár a Golgotához képest jó állapotban volt, a 104 éves alkotás tisztításra szorult. A múzeum akkori igazgatója, Selmeczi László ezért Szentkirályi Miklós restaurátor és munkatársai segítségét kérte. A felújított festményt, valamint a másik két remekművet a nagyközönség 1995. augusztus 25-én láthatta együtt először. Ebben az élményben maga a festő sohasem részesülhetett...

Az óriási érdeklődés mellett bemutatott művek csak 2001-ig voltak együtt láthatók, ekkor a kanadai tulajdonos, Joseph Tanenbaum hazájának ajándékozta a Krisztus Pilátus előtt-et. A megajándékozott város Hamilton volt, amelynek Városi Galériája 2002 és 2015 között többször kölcsönadta a művet a Déri Múzeumnak, bérleti díj ellenében. Végül a Magyar Nemzeti Bank Értéktárprogram keretében rendeződött a festmény tulajdonjoga, és ötévente meghosszabbítható tartós letétként látható jelenleg is a Munkácsy Teremben.

A Golgotában 1993. augusztus 20. óta gyönyörködhetnek a Déri Múzeum látogatói. A művet kölcsönző tulajdonos Julian Beck volt, tőle 2004-ben Pákh Imre, a műgyűjtőtől pedig a magyar kormány vásárolta meg 2018 decemberében. Kezelési jogát 2019. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján adták át ünnepélyesen a Déri Múzeumnak. Ez alkalommal jelen volt, s beszédet mondott – Kósa Lajos és dr. Papp László – a két polgármester is, akiknek regnálása alatt a művek sorsa rendeződött. Az alkotás jelenleg a múzeum képzőművészeti gyűjteményének legértékesebb darabja.

Egy művész emlékét többféle módon lehet életben tartani az év minden napján, előadásokkal, kiállításokkal, kötetekkel. A Magyar Állam és Debrecen méltó módon emlékezett meg a festő 175. születésnapjáról 2019-ben, amikor a Krisztus-képek sorsát végleg rendezte. A művész mindenkori óhaját teljesítve, több mint száz év után a Trilógia otthona Magyarország lett.

A napjainkra városunk emblematikus műveivé vált festmények 25 éve várják a hazai és külföldről érkező látogatókat. Népszerűségük töretlen, egyetemes mondanivalójuk számos korosztályt megérint. A siker okát Bakó Zsuzsanna művészettörténész a következőképpen fogalmazta meg: „A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra.”
Dallos-Nagy Krisztina