2024. április 24. szerda
György
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
II. Lajos magyar király rövid élete alatt számos portré készült róla. A koraszülött, születése után három héttel árván maradt Lajos a Jagelló házból származó utolsó magyar király volt. Hat nyelven beszélt, kiváló vívó és jó táncos volt. De képességeit nem sokáig élvezhette országa népe, jóllehet tíz évesen trónra került, 14 éves volt, amikor házasságáról döntöttek (tényleges egybekelésükkor Lajos 16, hitvese, Habsburg Mária pedig 17 éves volt csak), s mindössze húsz évesen halt meg, a vesztes mohácsi csata után, menekülés közben.
A finoman jellemzett arckép, a részletezően megfestett gazdag öltözéket, bogláros kalapot viselő, párkányra támaszkodó II. Lajos egy jobbára ismeretlen portréja. 1912. július 9-én vásárolta a Történelmi Képcsarnok számára a Szépművészeti Múzeum Julius Boehlertől 2362 koronáért.
Vásárlása idejénél fogva a Történelmi Képcsarnok első két katalógusában nem szerepelhetett, s a kiállításokon sem lett bemutatva. Mivel az 1922-ben újrarendezett tárlathoz kiadott katalógus igen hiányos, sem méretet, sem leltári számot nem közöl, csak találgatni lehet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia harmadik emeleti képtárának első teremben 86. számmal bemutatott, 16. századi portréként közölt festmény ez a portré-e.
Hasonlóságok és eltérések
A finoman jellemzett arckép, a részletezően megfestett gazdag öltözéket, bogláros kalapot viselő, párkányra támaszkodó II. Lajos egy jobbára ismeretlen portréja. 1912. július 9-én vásárolta a Történelmi Képcsarnok számára a Szépművészeti Múzeum Julius Boehlertől 2362 koronáért.
Vásárlása idejénél fogva a Történelmi Képcsarnok első két katalógusában nem szerepelhetett, s a kiállításokon sem lett bemutatva. Mivel az 1922-ben újrarendezett tárlathoz kiadott katalógus igen hiányos, sem méretet, sem leltári számot nem közöl, csak találgatni lehet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia harmadik emeleti képtárának első teremben 86. számmal bemutatott, 16. századi portréként közölt festmény ez a portré-e.
Hasonlóságok és eltérések
A képmás a Szépművészeti Múzeum festményéhez – szintén fára festett olajkép - nagyon hasonló mellkép-típus: a viselet részletei, az ékszerek csaknem teljesen megegyeznek, viszont a Történelmi Képcsarnokbelin a kezeket is láthatjuk, a másik azonban mellkép, jóllehet méretük is csaknem azonos. Az arcvonások, az arc jellemzése tekintetében is mutatkozik eltérés – a Képcsarnoki képmás hosszúkás arcú, karakteresebb vonású, a másik kerekebb arcú, szabályosabb vonású, lágyabb arckifejezésű férfiarcot mutat.
Mindkét festmény a Hans Krell (1490 körül – 1565 vagy 1586) által 1535-ben fára festett, a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeumban őrzött olajportré változatának tekinthető. Krell Kunsthistorisches Museumbeli II. Lajos képmása viszont mind részleteiben, mind pedig festésmódjában eltér ezektől, jóllehet méretei csaknem azonosak a Nemzeti Múzeum képével – ezt a képet a szakirodalom éppen a mohácsi csata idejére, 1526-ra datálja.
Talán Hans Krell, II. Lajos udvari festője készítette?
Míg a mi képünk készítőjéről semmit sem tudunk, Krell-ről ismeretes, hogy a német reneszánsz egyik jeles portréfestője volt. Brandenburg-Ansbach őrgrófjának udvari festőjeként kezdte pályafutását, majd Prágában s Budán II. Lajos udvari festőjeként működött. Később „fürstenmaler”, azaz „hercegfestő” elnevezéssel illették, mivel főként hercegi képmásokat készített.
Mindkét festmény a Hans Krell (1490 körül – 1565 vagy 1586) által 1535-ben fára festett, a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeumban őrzött olajportré változatának tekinthető. Krell Kunsthistorisches Museumbeli II. Lajos képmása viszont mind részleteiben, mind pedig festésmódjában eltér ezektől, jóllehet méretei csaknem azonosak a Nemzeti Múzeum képével – ezt a képet a szakirodalom éppen a mohácsi csata idejére, 1526-ra datálja.
Talán Hans Krell, II. Lajos udvari festője készítette?
Míg a mi képünk készítőjéről semmit sem tudunk, Krell-ről ismeretes, hogy a német reneszánsz egyik jeles portréfestője volt. Brandenburg-Ansbach őrgrófjának udvari festőjeként kezdte pályafutását, majd Prágában s Budán II. Lajos udvari festőjeként működött. Később „fürstenmaler”, azaz „hercegfestő” elnevezéssel illették, mivel főként hercegi képmásokat készített.
|
|
