A fibula nemcsak ruhakapcsolóként működött, volt díszítő („kitűző”) szerepe is. A szabvány fibulák mellett készültek egyediek is, például ismerünk harapófogó formát is, amelyet talán egy kovács viselhetett. És persze voltak illetlen tárgyak is, de ezekről most ne essen szó, mert nem akarjuk kitenni a piros, 18-as karikát...

A múzeumban őrzött állat-alakos fibulák között vannak madarak, sőt teknősbéka formájú is, utóbbi Hetesről érkezett, ajándékként a kaposvári Vadasparkba. A legtöbb állatunk ló, bár egy ménes nem telne ki belőlük. Az egyik, Segesden talált hátason, még a nyerget is megformálta a római ötvös. Érdekes módon a zamárdi avar temető egyik sírjában is volt római kori, ló-alakú fibula, de hát avarok is lószerető népek voltak, akárcsak eleink.


Őskori, római kori és középkori telepek is előkerültek a Vésztározó építésekor

A nyulak kaposvári illetőségűek, a Vésztározó építése előtti feltáráson kerültek elő. A lelőhely már korábban is ismert volt, a terepbejárások során Árpád-kori települést találtak, régészeti megfigyelés során, gázárok ásásakor, több gödör is előkerült. A Vésztározó építése előtti ásatás meglepetése volt, hogy nemcsak középkori telepet találtunk, hanem őskori (rézkori és kelta) gödrök mellett római kori település is előbukkant. A sekély objektumok, mély tárolóvermek mellett két kenyérsütő kemence is volt. A római telepen a kerámiatöredékek között több tégladarabokat is találtuk. Ezeket megbecsülték, a kemencék alját rakták ki, kiváló hőtartóként működtek. Több vaseszköz mellett kerültek elő a ruhakapcsolóként szolgáló tárgyak.


Nyuszik a fibulákon

Az egyik darabon a díszítés az állat szőrét imitálja, a futó pózban megmunkált tárgy nagyon gyorsnak tűnik, talán még a híres somogysárdi, szilveszteri versenybe is benevezhetne... A másik, pihenő pózban ábrázolt nyúlon, kerek bemélyedések látszanak, de ez nem tűnik díszítésnek, inkább korróziónyom.