2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.07.09.
Déri Múzeum
grafika, helytörténet, hír, képzőművészet, mesterségek, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Déri Múzeum gazdag céhes anyaggal rendelkezik, tárgyi emlékei és dokumentumai sokat mesélnek a cívis város egykori életéről. A céhes gyűjtemény jelentős csoportját alkotják az úgynevezett mesterrajzok, másképp remekrajzok. Ezek idővel a mesterré válás egyik követelményévé is váltak. A remekrajz segítségével a leendő mester megtervezte vizsgadarabját, illetve bemutatta azt.
Mesterrajz
A rajzok nagy részét az asztalos ifjak munkái alkotják, általuk kirajzolódik a debreceni bútorművesség fejlődése. A debreceni bútorok történet többek között Zlinszkyné Sternegg Mária dolgozta fel a Ládás asztaltól a gömbasztalig című művében, részben ezen alkotásokra támaszkodva.

A mesterséget tanulók a kötelezően előírt rajziskolában készültek fel a vizsgarajz elkészítésére. Több leendő asztalosmester már ekkor kitűnt társai közül, akik később elismert és keresett szakemberré váltak Debrecenben és környékén. Az asztalosrajzok kisebb szeletét a valamilyen építményről (mulatóház, győzedelmi kapu, könyvtár… stb.) készült minták teszik ki, amelyeket makettben kellett megalkotni vizsgadarabként. A bútordarabokról készített terveket ugyancsak megépítették, ám ezekből a munkákból sajnos kevés került a múzeumba. Néhányat az egykori vásárlók, rendszerint a jómódú polgári-nemesi családok leszármazottjainál lehet fellelni.

A bútorrajzok között ládákat, asztalokat, ostáblákat, különböző szekrényeket is találhatunk. Sok rajz a 18–19. századfordulójának közkedvelt tárgytípusát, az írószekrényt örökítette meg. Az írószekrény megjelenése jól tükrözi azt a folyamatot, amelynek során a tetszetősség mellett - majd helyett - egyre inkább szemponttá vált a célszerűség. A bútortípusnak két változata terjedt el: a barokkos stílusú, három dobozelemből álló közép-európai, és a klasszicista, két elemes angol fajta. Természetesen akadtak olyan tervek és bútorok, ahol a két stílus elemei keveredtek. A barokkos jelleget az ívelt, hullámos formák és kiemelt részek mellett a különböző mintájú, debreceni példák esetén virágos borítások is erősítik.

Csonka Mihály 1807-ben készült tervrajza klasszicista stílusú írószekrényt jelenít meg, letisztult formával, egyszerű, vízszintes lezárású felsőrésszel. Mintadarabja három elemből áll, vagyis a közép-európai jelleg is megjelenik az ívelt, lehajtható írólappal ellátott középrésszel. Az írószekrény a tusrajzon elő-, felül- és oldalnézetből metszetjelöléssel, a lap jobb alsó sarkában szerkesztési segédvonallal látható.
Váradi Katalin történész