2022.06.13.
Déri Múzeum

A Déri Múzeum kincsei Schallaburgban

2022.04.15.
Déri Múzeum

Kerény, a hódító!

2021.10.18.
Déri Múzeum

Elefántok a Tiltott Városban

2021.08.20.
Déri Múzeum

Titkok a sötétben

2022.08.10.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Tábor az Emlékparkban

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
Déri Múzeum
grafika, helytörténet, hír, képzőművészet, mesterségek, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Déri Múzeum gazdag céhes anyaggal rendelkezik, tárgyi emlékei és dokumentumai sokat mesélnek a cívis város egykori életéről. A céhes gyűjtemény jelentős csoportját alkotják az úgynevezett mesterrajzok, másképp remekrajzok. Ezek idővel a mesterré válás egyik követelményévé is váltak. A remekrajz segítségével a leendő mester megtervezte vizsgadarabját, illetve bemutatta azt.
Mesterrajz
A rajzok nagy részét az asztalos ifjak munkái alkotják, általuk kirajzolódik a debreceni bútorművesség fejlődése. A debreceni bútorok történet többek között Zlinszkyné Sternegg Mária dolgozta fel a Ládás asztaltól a gömbasztalig című művében, részben ezen alkotásokra támaszkodva.

A mesterséget tanulók a kötelezően előírt rajziskolában készültek fel a vizsgarajz elkészítésére. Több leendő asztalosmester már ekkor kitűnt társai közül, akik később elismert és keresett szakemberré váltak Debrecenben és környékén. Az asztalosrajzok kisebb szeletét a valamilyen építményről (mulatóház, győzedelmi kapu, könyvtár… stb.) készült minták teszik ki, amelyeket makettben kellett megalkotni vizsgadarabként. A bútordarabokról készített terveket ugyancsak megépítették, ám ezekből a munkákból sajnos kevés került a múzeumba. Néhányat az egykori vásárlók, rendszerint a jómódú polgári-nemesi családok leszármazottjainál lehet fellelni.

A bútorrajzok között ládákat, asztalokat, ostáblákat, különböző szekrényeket is találhatunk. Sok rajz a 18–19. századfordulójának közkedvelt tárgytípusát, az írószekrényt örökítette meg. Az írószekrény megjelenése jól tükrözi azt a folyamatot, amelynek során a tetszetősség mellett - majd helyett - egyre inkább szemponttá vált a célszerűség. A bútortípusnak két változata terjedt el: a barokkos stílusú, három dobozelemből álló közép-európai, és a klasszicista, két elemes angol fajta. Természetesen akadtak olyan tervek és bútorok, ahol a két stílus elemei keveredtek. A barokkos jelleget az ívelt, hullámos formák és kiemelt részek mellett a különböző mintájú, debreceni példák esetén virágos borítások is erősítik.

Csonka Mihály 1807-ben készült tervrajza klasszicista stílusú írószekrényt jelenít meg, letisztult formával, egyszerű, vízszintes lezárású felsőrésszel. Mintadarabja három elemből áll, vagyis a közép-európai jelleg is megjelenik az ívelt, lehajtható írólappal ellátott középrésszel. Az írószekrény a tusrajzon elő-, felül- és oldalnézetből metszetjelöléssel, a lap jobb alsó sarkában szerkesztési segédvonallal látható.
Váradi Katalin történész